2021. január 11., hétfő

01. Haladj sorrendben! Ez a 150 - 169. // írta T. Zselenszky T.

 

Szt. László király uralkodása alatt vált valóban magyarrá, keresztényivé a Szt. István „árulásával" behozott nyugati kereszténység. István előtt szkíta volt, Istvántól Lászlóig iga, és idegen volt, és Szt. László alatt és után megtörtént a csoda: minden a helyére került. Szkíta is, néphagyománnyal átitatott is és nyugati is lett egyszerre. Átmentődött a hagyomány és megmenekült a jövő. 
Hogyan vagyunk mi valójában keresztények? A látók így: Szt. László módra. Szkíta módra. Nem megfeledkezve az ősi hagyományról, és ignorálva a sok sarat, amit a nyugat kent fel az aranyképletre. Köszönöm, Szt. László király!

 

Az Egy Világosság és Élet segít.. Az ember azt hiszi, hogy irányíthat, és ezért eltéríti magát az Egy ösvényéről... de az Egy ösvénye mindig tündöklő ösvény a szívben... és kétféle ember van, aki letért róla, de vissza fog térni, és aki le sem tér róla. Népekkel már nehezebb le-fel ugrándozni róla, rá. Amíg minden szívben az Egy a vezető, addig rajta maradni könnyebb... vagy visszatérni rá könnyebb. Amint a szívben nem az Egy a vezető, leugrani róla a könnyebb. Olyankor lenne szükség ember vezetőre... aki csakis azok közül kerülhet ki, akiknek a szívében az Egy a vezető, és akik az Egy ösvényén járnak. A valóságot hiedelmekké amortizáló feledők kora ez. Már az azonosak korát leváltó hívők kora is kínos volt; nemhogy ez. Itt már maximum abban is csak hisznek, hogy tényleg hisznek.

Gandhi fegyvertelen forradalmának sikere egyedülálló a történelemben. A sikeréhez nem volt elég Ő; hanem a népe kellett. A népe minősége, tudása, szíve, egy akarata kellett. Ezt nevezhetjük nemzetnek. A népe nélkül még Gandhi is kevés lett volna... és itthon, Európában, Eurázsiában is épp így vagyunk ezzel. A csőcseléknek néppé, a népnek nemzetté kell emelkednie, különben hiába álmodik az Egyről... vagy olyan vezetőről, akinek a szívében az Egy Él. Ki sem tudja termelni magából... de ha ki is tudja, nem ismeri fel, nem tudja hová tenni... nem tud vele mit kezdeni. Bölcs, egy akaratú, szerető, gondoskodó nemzet kell, hogy együttműködjön egy ugyanilyen vezetővel, akinek a szívében az Egy Él. A nemzet vezető nélkül, a vezető a nemzet és a szíve nélkül, és mindnyájan az Egy nélkül... elveszettek. Az égi kegyelem elfogadása alapvető lépés. Az elme tébolyából a lélek valóságába eszmélés alapvető lépés. A bölcsesség, a szeretet, a gondoskodás alapvető dolgok. Azt hiszitek, hogy az Egy, a menny, a pokol vallás kérdése? A bölcsesség, szeretet, eszmélés, lélek vallás kérdése? Nem az. Valóság kérdése.

 

Az már nagy lépés lesz, ha nem arra fogtok gondolni, hogy mi választ el minket mindettől, hanem arra kezdtek el építkezni, amink megvan hozzá... de vigyázzatok, hogy a valóságra építsetek, mert aki nem a valóságra épít, a poklot a semmire váltja fel... és nem az emberibb világra, vagy a mennyországra!

Az EGY segít.

 

Ne féljetek, nem veszítitek el önmagatokat mindezek során! Képzeljétek el úgy, mintha most félemberek lennétek, és akkor egészekké válnátok! Aki egésszé lesz, nem veszíti el azt, aki addig volt; hanem megnyeri még azt is, aki addig nem lehetett.

A csepp, amely az óceánba hull, nem szűnik meg, hanem még azzá is lesz, ami addig nem volt... még ha benne is volt mélyen, legbelül az egész óceán.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Isten a sötétséget világosságba váltja. A király a világot gyógyítja.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Az Egyhez tartsatok, akkor a vallásotok az Élet, a Világosság, a bölcsesség, a szeretet lesz! Akkor gondoskodásotokról fognak megismerni benneteket. Akkor a Ti hitetek az lesz, amiben Isten hisz és nem csak a benne való hit. Akkor a Ti hitvallásotok a barátság, a hát-társság lesz.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Ne tartsatok haragot az ellenetek támadókkal, hanem váltsátok őket barátokká és adjátok nekik ajándékba a bölcsességet, Életet, Világosságot, ha szükségük van erre! Ne egymásból éljetek, hanem egymásért és az Egyben!

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Aki háborúsággal áll ki a háborúság ellen, sárral dobálja a mocsarat, homokkal szórja a sivatagot. Aki sötétséggel áll ki a sötétség ellen, maga is beáll árnyékvetőnek. A sötétség ellen nem nagyobb sötétség és nem fény a gyógyszer, hanem a Lélek-szellem-világosság. A háborúság ellen nem fegyverre van szükség, hanem bölcsességre. A bajok ellen nem tudományra van szükség, hanem szeretetre és megbocsátásra magunkkal szemben is.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Álljatok ki az erénytelenek játszmáiból és ne bántsátok őket! Nem akartok mérget enni? Ne vegyetek mérget! Nem akarjátok, hogy megbotránkoztató írások kerüljenek forgalomba? Ne olvassátok azokat, és megszűnnek! Álljatok ki az erénytelenség játszmáiból, és távolról segítsétek a józanodó embert! A kínálat a kereslet bűne.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Ha nem Ti vagytok az a hős nemzedék, amely kiáll az erénytelenség játszmáiból és az alárendelő rendszerről a mellérendelő rendszerre áll át, akkor még a gyermekeitek is rabszolgák maradnak. Mentsétek meg magatokat a bölcsességgel, a szeretettel a Világosságra és az Életre, hogy Ők is megmenekülhessenek! Magatokat kell megmentenetek. Most!

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Ne legyetek képmutatók! Az Isten látja a valódi minőségeteket. Nem egymás előtt kell megállnotok, hanem előtte. Az erényesség nem prűdség, nem önsanyargatás, nem mások szabályozása, hanem az, ami a lélektől valós és a szívben magától van. Magatokat nem jó színészi alakítással menthetitek meg, hanem valódi szívbéli bölcsességben és szeretetben. Aki méltó, az embertársaival emberséges és gondoskodó. Teljes szívben gyúl csak csillag fényességnek; csakis üres kézbe adnak mindenséget.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

A mi keresztünk Élő Fa. Gyökerezik, növekszik, rügyezik, virágzik, terem és madarak fészkelnek rajta. Gyermekek játszadoznak rajta és alatta. A miénk nem vallás, hanem vállalás. Ne nevezzétek semmi néven! Ez az Élet, a Világosság, a bölcsesség, a szeretet, a megélt lét, az átélt Isten, Istennő: az Egy, Atya, Anya, Fiú, Szentlélek. Egy.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Sok nép van, de csak egy Lélektől való nemzet. A Föld önmagáé, senkié, mindenkié. Semmi sem a miénk, de mi vagyunk a világ. Bármely népből bárki tartozhat az Egy nemzetéhez a lélektől. Az Egy nemzetsége nem vérvonal, hanem a Lélek vérvonala, Isten családja. Azok e családtagjai, akik bölcsességet vesznek, szeretetté lesznek, gondoskodnak, felmutatnak, örökítenek, hagyományoznak, akik elállnak az életellenes hatalmaktól és azok játszmáitól, és az Élettel járnak a Világosságban. És magukban a Világossággal léteznek és Élnek. Akik így léteznek, létükben és halálukban is élnek, akik nem így léteznek, létezésükben is halottak.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Mindenki ott van otthon, ahol a lelke van otthon. Ha az értékeiteket a szívetekben hordozzátok és az Egy gondolatait gondoljátok, akkor a Ti szívetek bárhol otthonra talál. Nagy otthonotok az Egy, a Lélek-szellem. Nagycsaládotok az Egy-Atya, az Isten-Anya, és az Isten-Fiú, valamint a teljesség és a mindenség. Feladatotok az emberi nem. Kis otthonotok ez a Föld, amely szíveteket, nyelveteket érti, és amelyet szívetek és nyelvetek gondoz, működtet. Kis feladatotok a kis családotok. Kis családotok a család. Nagyobb családotok az ország, nagyobb családotok a nemzet, nagyobb családotok az emberi nem, nagyobb családotok minden lény és létező. Nagyobb családotok minden máshogyan létező és élő. Nagyobb családotok a Szent család, az isteni család. Az Egy.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Amikor egy nemzethez, egy családhoz vendégségbe mentek, tudnotok kell, hogy az Egyben összetartoztok. Amikor hozzátok vendégek jönnek, ugyanezt kell tudnotok. Amikor bajban lesztek, mert a vendégeitek visszaélnek a vendégszeretetetekkel; gondoskodón, szeretettel emlékeztessétek őket arra, hogy úgy viseljék magukat a nemzetetek vendégeiként, ahogy szeretnék, hogy az Ő kicsiny családjuk sátra vendégei viseljék magukat!

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Akik veletek együtt éreznek, egyet gondolnak és útjukat veletek járják, dolgotokat veletek végzik és szívükben közétek tartoznak, azoknak engedjétek, hogy sátrat állítsanak közöttetek és onnantól együtt segítsétek a lépdelőket! Akik csupán vendégségbe jönnek hozzátok; fogadjátok illőn azokat, tartsátok jól, tartsátok meg méltóságukat, ajándékkal bocsássátok el! Akik itt járnak ugyan, de nem éreznek együtt veletek, nem gondolnak egyet veletek, bocsássátok el ajándékkal, hogy ott élhessenek, ahova illenek és tartoznak, és mondjátok nekik méltósággal, szeretettel, hogy azonnal visszatérhetnek, mihelyt közétek illenek majd és égi feladatotok végzésében osztoznak veletek! Akik valóban összetartoznak, az Egyben mindenképpen, a létben pedig a szívükben tartoznak össze.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Akik mindennek legbensőjében meglátják az Egyet, és háládatos szívvel gyönyörködnek, Ők a Földön járó Ég és az Égben járó Föld. Ők a teremtés koronái, akik megszabadítják a rabul esett Istent.

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Az eredet az Egy-Világosság-Élet és az Ő igéje által lett az Atya, Anya, és a Fiú: Szentlélek Isten. Ők testesültek emberré és adták magukból a kertet is. Az Egyen túli első szféra teremtése eredetileg jó volt. Ekkor az egyik teremtmény tovább teremtett. Ez lett a második szféra… és a többi lény is tovább teremtett. Az eredeti ember is. Ezek mibennünk már a nyolcadik-kilencedik finomsági „magasságban” vannak, mi pedig tőlük a nyolcadik, kilencedik, tízedik „mélységben”. Ezeken a mélységeken a nehéz uraságok uralkodnak és megtévesztik, lekötik, sűrűsítik, aprózzák, bebörtönzik az Istent, a lelket. Az ember ember maradt. Minden szférában megmaradt elsődlegesnek, aranyközép lénynek, csupán éberségében károsodott és ugyanúgy rab lett, ahogyan a lélek. Lélekből, tudatból az elmébe süllyedt. Sűrű illúzióvilágok kényurai kénye-kedvének lett kitéve, kiszolgáltatva és nem emlékszik a valójára, eredetére. Kevesen, de elegen testesültek már a legfelsőktől, hogy kimentsék az embert, hogy megsegítsék, ha önmagát megsegíti. Kevesen, de elegen ébredtek meg az emberek közül hogy embertársaiknak segítsenek. Vannak lejjebb is világok – így beszélték el a mesét nagyanyáink, nagyapáink. Mérhetetlen mennyiségű mese maradt ránk, amely elképzelni segíti az elképzelhetetlent. Amikor ezeket a meséket a felszínen tartjuk igaznak és ütköztetjük őket, akkor nem engedjük beteljesedni azokat. Akkor teljesednek be, amikor tanulunk belőlük. Nem az a lényeg, hogy igazak-e a mesék, hanem az, hogy mit akarnak nekünk tanítani, mit segítenek nekünk elképzelni. Egy mesét se vegyetek igaznak, de mindegyikből tanuljátok a lélek dolgait! Ha így tesztek, az egész emberiségről lehull egy nagy teher. Az abszolút igazság számít és az nem a részletekben rejlik, hanem az egészben.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Feltárulhat-e a valós történelem, amelyet nem a győztesek írtak?

Csakis Istenben, csakis a lélekben. Azonban akik ezt meglátják, legyenek kegyesek, méltóságosak, bölcsek és szeretettel erősek! Nem az számít, hogy milyen rossz történt az úton, hanem az, hogy mit sikerült megőriznetek az eredendő jóból.

 

Akiknek érdekükben állt, ellenségekké tették őseinket. Ez az ellenségeskedés bennünk érhet véget.

Az eredendő hazugságok a hazugság atyja által megérintett, félelem-, és érdek-emberek fortélyai nyomán érték el, hogy évezredeken át kerülgettük egymást ahelyett, hogy együtt boldogultunk volna.

Aki elmesélné Nimrud, és Ábrahám igaz történetét, ahelyett a hazug helyett, ami tönkretett több milliárd életet, sokat tenne a világért. Elmesélné, hogy semmiféle kemencébe nem vetettek senkit. Elmesélné, hogy a Sab-Keve hagyomány jelképrendszerében megtalálható az Athanor nevű tűzhely, amely arra hivatott, hogy mindenből kiégesse a bűnt, a sarat, és mindezek után mindenből csak az arany maradjon meg. Az Athanor tulajdonképpen a tanítás, a tudás, a bölcsesség. Amikor a hagyományunk szerint Ábrahám Nimrud által ebben a tudásban, ősi bölcsességben részesült, kiégett belőle minden sallang, és csak az igazi Ember maradt végül. Ez az igazi Ember volt Nimrud egyik ajándéka a világnak.

A politika aztán jött, és azt hazudta, amit akart.

Ideje végre megszeretnünk egymást. Ezt kívánná meg a többmilliárd megnyomorított élet is. Én is ezt kívánom.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

A káoszt megérteni és lefejteni a legegyszerűbbre, Egyre, majd elengedni.

Amit megragadsz, elengedni, és ha marad, hozzád tartozik. Azonban nem mindegy, hogy az elméd káprázata vagy a lélek valósága az. Ennek megtapasztalására lett az út az elme tébolyából a lélek valóságába. Küszöb a költészet-állapot. A gyermeki rácsodálkozás és a hála. Az elme elvesz, és rátesz a valóságra. Nem arról van szó, hogy az anyagi valótlan, a szellemi-lelki pedig valós. Mindegyik valós, csak az a részük nem valós, amelyet az elme vesz el belőle, vagy tesz hozzá. Aki eljut a bölcsességig, aztán az azonosságig, a költészet-állapoton át valósággá vetkőzik. Vetkőzik, és nem öltözködik. Amikor már meztelen, csak akkor veheti fel Világosság testére a fény-köntösét, és Élet testére a lét-köntösét.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Tanítsátok a vétkezőket, de bocsássatok meg nekik és magatoknak is! Nincsen erősebb gyógyszere a világ betegségének, mint a megbocsátás és a szeretet. És nincsen igazabb módja a sűrűségben, nehézségben létezésnek, mint a bölcsesség világosságában gondoskodás. Úgy szeressetek, ahogy az Egy szeret benneteket! Nem a cserebere, meg az érzelem a szeretet lényege, hanem a minősége, amely az Egy szeretetének a minősége.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Égi felünket nélkülözzük, ezért van a szerelmetességünk. Akik az Isten szerelmével szeretnek, az égi felükkel egyesülnek. Vannak, akik „csupán” a másik emberrel megélt szerelem útján ismerik meg az ebbe vezető utat, és az ehhez hasonlatosságot. Az előbbiek félből eggyé lesznek, az utóbbiak kettőből hárommá, vagy többé. Az előbbi Isten szolgálata, az utóbbi az emberről gondoskodás, és aki érti, érti: mindkettő az Egyben áll, az Egy szolgálata.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Akit csak a fizetség vesz rá arra, hogy felkeljen, és alkosson, vagy hozzá tegyen a közjavához, már az is tesz valamit. Mennyivel inkább segít gyermekeinek, unokáinak az, akik lelke indíttatására, önzetlenül is felkel, hogy alkosson?

 


 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Étel, víz, ruha, menedék, jó szó, szeretet. Istentől alanyi jogon megkaptátok ezeket. Azért nem jut mindenkinek, mert kereskedtek azzal, amit ajándékba kaptatok. Akit az Isten a létbe engedett, annak járjon a közjóból az étel, víz, ruha, a menedék, a jó szó, a szeretet, a bölcsesség! Akinek bűnei vannak, a rászorulókon segítsen, és tegyen szert bölcsességre! Csak a bűnért kelljen fizetni megbocsátással és bocsánatért imádkozni! Akik csak pénzért munkálkodnak, a pénz a fizetségük. Akik lelkük indíttatására munkálkodnak, jutalmazzátok is azokat! Akik sem pénzt, sem jutalmat nem fogadnak; pénz, jutalom és mennyei jutalom az osztályrészük.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

A vén bölcs nagyapó, nagyanyó számára tartsatok fönt a szent hegyen egy remeteházacskát! Ő lakjon ott, szolgálata idejére minden javakról lemondva! Ő legyen a legszerényebb, a legszegényebb, legbölcsebb, legjóságosabb, szerető, gondoskodó, igaz vén! Ő legyen az utolsó, és úgy az első. A legkisebb, és úgy a legnagyobb. Csak az kap hatalmat, aki oly’ bölcs, jó, szerető, gondoskodó, hogy sosem élne vissza vele. E vén elé vigyetek minden ügyet, mely ehhez méltón fontos, vagy eldöntendő! Legyenek segítségére, akiket ő méltónak talált erre!

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Adjátok a vén bölcs elé a fölösleget, és osszátok ki az ő szava szerint azoknak, akik szükségben kérik! A szükségben kérőktől semmit ne kérjetek, ha a kérők munkálkodók, alkotók! A sokszínű sokféleségért cseréljetek! Csakis az indokolatlan luxusért kelljen pénzt adni, amely pénzt jóra fordítsatok! Csak a természet törvényeivel harmonikus munkálatokat végezzetek, csak az elsődleges törvényei szerint igyekezzetek! Figyeljétek az évkört az égen, a Földön, a fejben és a szívben! A fölösleg egy részét őrizzétek bajok idejére, egy részét tartsátok meg idegen rászorulók megsegítésére és vendégeink tiszteletére, egy részét pedig veteménynek!

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Bocsánatot kérek mindentől, mindenkitől mindenért, amit ellenük elkövettem: a gyarlóságomért, gyengeségemért. Bocsánatot kérek és megbocsátok mindenkinek és mindennek mindenért, amit ellenem elkövettek: a gyarlóságukért, gyengeségükért. Magamtól is bocsánatot kérek, és magamnak is megbocsátok.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Aki katonákat küld harcba, a bűneik rászállnak. Aki harcosokat vezet, saját bűne az, azt veszi magára. Aki lovag, mindenki bűnét vállára veszi. Aki lovagkirály, lemondott a mennyről. Ki érdemesebb leginkább a mennyre, mint az, aki másokért lemond még arról is! Ezek azonban nem büntetések és nem jutalmak, ezek minőségek. E minőségek szerint tartoztok az Éghez vagy a Földhöz. Isten nem a ruhátokat, testeteket, körülményeiteket nézi, hanem a szívetekbe lát. Amilyenek a szívetekben vagytok, olyanok vagytok igazán.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Amely társadalomban az Erény áll a középpontban és a Törvény a szívben van, ott a pénz mögött munka van és valódi érték. A Törvény rá a garancia. Nincsen hitel, csak adomány, segítség, melyet nem vissza kell adni, hanem tovább. Nincsen kamat, és nincsen több pénz forgalomban annál, mint amennyi a mögötte álló valódi munka és érték. A pénz másodlagos. A valódi érték, ami mögötte áll; a munka és az erény. A legnagyobb érték a bölcsesség, a szeretet, a Lélek, Szellem, az Egy.

 


 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

A lét irányai az előre, a hátra, a balra, a jobbra, a fel, a le, a ki, a be. Ezek közül a befelé és felfelé: valós. A többi mindegyik lefelének számít. Értse, aki látja!

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Ez az anyagvilág a valódinak csak a vetülete, salakja, füstje, tükörképe. Ez nem azt jelenti, hogy az él, aki halott, vagy aki alszik, az van ébren. Mindkettő a bűn fizetsége. Azért alszol, mert a létezést a lélek helyett, a tudat helyett az elmében végzed. Az elmében létezés elválaszt az eredetforrásodtól. El kell ájulj, álomba kell merülj, hogy be tudd fogadni az Eredet igéjét, hogy kipihend az elme fáradalmait. És mi is az álmodás? Az elme kétségbeesett küzdelme azért, hogy el ne hagyd. Az elme a bűn. A lélek a tudat, a való. Nem az él, aki meghal, hanem az, aki az elméből a lélekbe helyeződik. Nem az van ébren, aki alszik, hanem az, aki az elméből a lélekbe emelkedik.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Ami bennetek az Élethez tartozik, az örökké élni fog. Ami pedig a halálhoz tartozik, az elhal. Igyekezzetek hát minél több részeteket a haláltól az Életnek megváltani, hogy minél több részetek éljen örökké az Életben magában. Igyekezzetek az örök Valótokra ébredni.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

A „vadállat bélyege" mindenkin ott lehet. Nem azok győznek, akiken nincsen, hanem azok, akiken csak kívül van, de a szívükben nincsen.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Az ősök erényeinek ajnározásától még elvesztek. Akkor nem vesztek el, ha inkább megvalósítjátok magatok is azokat az erényeket. Mások hibáinak számon tartásától még elvesztek. Akkor nem vesztek el, ha e helyett inkább a saját erényeitek pallérozásával törődtök. Nem hazafias utálatra, utálkozókra, hanem szerető bölcsességre bízzák majd a többet. Azokra, akik egymásért élnek, nem egymásból, akik ajándékba adják a lelket.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Engedjétek a test neveit, és ne nevezzétek el a lelket! A létezés anyaga halott. Az Élet lelke; él.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Akik az anyagot szolgálják, elapróznak, tagolnak, részleteznek, megosztanak, megtévesztenek, a halál munkásai, a megtévesztés urának bábjai. Akik az anyagot átszellemítik bölcsességükkel, szeretetükkel, akik az aranyközépbe hozók, közös nevezőre emelők, hasonlóságot és értelmet keresők, Ők a benső Egy valóra tekintők. Az előbbiekből kerülnek ki a csalás, lopás, gyilkolás császárai. Az utóbbiból kerülnek ki az Élet, Világosság, szeretet és bölcsesség gondoskodó királyai. Legyetek mindannyian gondoskodó királynők és királyok! Mindannyian!

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Ha a bensőtök keresztelkedik meg, az a valódi keresztség. Ha a lélek metéltetik körül, az a valódi szövetség. Ha a szellem merítkezik be, az a valódi közösség. Az alsó, középső és felső világ; nemzés, alkotás és teremtés: az Egyben teljesek.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Teljességetektől megfosztottak vagytok, méltóságotokban megraboltak, bölcsességetektől elválasztottak, valóságotoktól elcsaltak, éhségre éhesek, szomjúságra szomjasak, hiányban létezők, megalázottak, anyátlanok, atyátlanok. Váljatok meg azoktól a dolgoktól, amelyek holtan tartanak titeket, hogy Élet lehessetek!

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -


A tök magvai vagytok, a szőlőszemek magvai vagytok, a kakas tojása vagytok, héjakat kell levedlenetek, áttörnötök, burkokból kell világra eszmélnetek, hétszer kell megszületnetek, mind beljebb és beljebb, mind följebb és följebb! A Nyolcadikban van az anyátok és a testvéreitek. A kilencedikben az Atyátok és az Egyben a valóságotok.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Nincs más betegség, csak a Tőle való távolság illúziója. Nincs bűn, gonoszság, csak a róla való tudás hiányossága. Mindezeket a bölcsesség gyógyítja és a szeretet gondozza.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Az Egy mindenben ott él. És minden az Egyben él. Az Isten nem lakik templomokban, hanem bennetek és minden élőben, és a templomokban csakis tőletek, amikor magatokban beviszitek oda.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Miről ismerszik meg az abszolút igazság? Nem emberek találták ki, hanem Ő „találta ki” az embereket. Nem kitaláljátok, hanem rátaláltok. Az igazság mindenkit tisztel, ám Őt csak azok tisztelik, akik igazak. Az igazság mindenkit szeret, de Őt csak azok szeretik, akik a szeretet. Az igazság Él és Őt azok élik meg valóságnak, akik Élve élnek. Az igazság minden filozófiát, vallást szeret, tisztel, de Őt csak az a filozófia és vallás szereti, tiszteli, amely igazságban áll.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Semmi nem indít meg annyira, mint az, amikor kedvesek, gondoskodók, törődők, jók vagytok egymáshoz, szeretitek egymást.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Az egyik tanító hagyományt őrző, a másik tanító a lélektől is tanít. Mindkettőt tiszteljétek, de aki a lélektől is tanít, arra hallgassatok is! Az egyik nemes vér szerinti örökös, a másik nemes a lélek szerint is. Mindkettőt tiszteljétek, de azt, aki lélektől is nemes, hallgassátok is! Így szól Méhdi és Ti azt kérditek, ki vagy te, hogy ezeket jelented nekünk? Mire azt feleli: a testem csak egy név, a lelkem névtelen, arról kérdeztek, ami nem számít. Ami pedig számít, nem látjátok.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Akiket kérdeztem, újra kezdenék-e eddigi létüket gyermekként, azt mondták, szívesen lennének ismét gyermekek, de a mostani tudásukkal és nem a nélkül. Az út, hogy gyermekből felnőttek leszünk, felnőttből pedig bölcsek; hogy a bölcsesség által gyermeki öregek legyünk. A tudás nélkül nem lehettek gyermekiekké, amikor viszont gyermekiek vagytok, elengeditek a tudást. Féltitek-e annyira a tudást, hogy feladjátok érte gyermekségeteket? Anélkül, hogy lenne mit elengednetek, nem tudtok elengedni. Ahhoz viszont, hogy teljesek legyetek, elengedés szükséges.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Az Egyház nem anyagi, hanem lélek. A szekták, a pártok megosztók. A megosztás nem víz, nem kenyér, hanem méreg. Nézzetek magatokba, akik fordultatok már szektákhoz, szeretetért mentetek! Szeretetért mentetek, de mindenféle feltételnek kellett megfelelnetek és fizetnetek kellett érte. Ha az Egyház anyagi lenne, ez lenne az Isten országa. Ha az Egyház sok szekta lenne, akkor „százház" volna a neve. Ha a szeretet fizetséget kérne és feltételeket támasztana, üzlet lenne, és nem szeretet. Lelketekben tartozzatok össze a Fiúval, az Atyával, az Anyával, a Lélekkel, és a velük összetartozásban lesztek majd Egyház. Ha egyek bennük vagytok; mindegy hol vagytok. Ha bennük nem vagytok egyek; sehol sem lesztek Világosságban. Ha bennük egyek vagytok, lepereg rólatok a csalás, hazugság, és meglátjátok valódi családotokat.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Lehet jó helyre születni és rosszra váltani azt. Lehet rossz helyre születni és jóra váltani azt. Ne ítéljetek, de legyetek bölccsé, hogy felismerjétek a dolgok valódi természetét! Ne legyetek megkülönböztetők, de legyetek képesek különbségtevésre! Kezdjétek mindjárt a hagyományotok vizsgálatával! Tiszteljétek egymás hagyományát, de lássátok bennük és a sajátotokban azt, ami rárakódott az igazságra, ami a halállal van, és lássátok meg azt, ami az Élet! Ha elhagynátok mindazt a Ti hagyományotokból, ami a halállal van, és csak az maradna bennük, ami az Élettel van, akkor egy hagyományotok lenne. Elengednétek-e a biztonság illúziójáért a szabadságotokat? Elengednétek-e a keretért a képet, a szokásért a valóságot, a dogmákért az igazságot? Tartsatok önvizsgálatot!

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Megkérdeztétek, kire, mire építesz mindent, amiről beszéltél? Buddhára, Jézusra, Mánira, Atillára, Mátyásra, vagy másokra? Azt mondom, nem épített megnyilatkozás mindez, nem is tanítás, csak gondoskodás ingyen. Nem rájuk, nem másokra épül, hanem mindarra, amire az övék is épült. Aki az Abszolútra lel, ugyanarról beszél. Aki a Valót látja, ugyanazt mondja. Azonban nem mondja meg, mint kell tennetek, csak azt mutatja meg, merre keressetek. Amit az ember maga lel meg, amiért az ember maga küzd meg, azt érzi igazán sajátjának. Amit csupán ismeretként tudtok, nem a részetek, csak akkor válik részetekké, ha átélve megélitek. Amikor a valóra leltek, ugyanarról fogtok mesélni, amiről az igazak meséltek. Sok mindenről lehet sok mindent mondani, de a valóságról csak keveset, mert nincsen arra szó. Aki mégis megpróbálta, és próbálja megosztani Veletek, amit lát és él, nagyon hasonlóan teszi, hiszen egyről beszél.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Mesélek kicsit. A bajok után a megmaradtak összegezték a létezésről, az útról való tudást arra az esetre, ha gyakran bekövetkeznének a Földön olyan katasztrófák, amelyeket maguk is túléltek. Megvan az első kert is, és tudnak róla, akik tudhatják. A másik kertről mindenki tudhat, úgy nevezték anyáink, atyáink, hogy a zab helye, árpa, tönköly, zab termett a jó folyó mellett. Egyetlen falut építettek csak, kőből legelőször, ez volt az Élet köve, Keve. Kevély, kemény falai mögött a könyvtár volt a legbecsesebb intézmény. Azon igyekeztek a vének, hogy a megmaradásra ítélt igazak megmaradásra ítélt igazságát az utódoknak átörökítsék. Mesét költöttek tehát a csillagok, bolygók, Nap, Hold járásáról, a Galaxis világosságáról. A növények, állatok, emberek, hősök, elesettek, áldozatok, önzetlenek kalandjaként elmesélték, hogy kihullottunk az Egyből a sokba, a Világosságból a fénybe, sötétségbe. A Valóságból az elmébe, a könnyűből a nehézségbe, a mindentudás bölcsességéből az ismeretbe, és ismeretlenségbe, a szerelmetes szeretetből az érzelmekbe és a lélekből a testbe. Tévelygünk, bolyongunk, fájunk. Tudatlanságunkban elégedetlenkedünk, elégedetlenségünkben gyűlölködünk. Kínzunk, kínlódunk, félünk. Félelmünkben félemlítünk. Elmesélték, hogy a szenvedés, szenvedtetés gyógyszere a bölcsességre jutás, a szeretet, a látás, és hogy erre hogyan tehet szert az ember. Az abszolút jelentésből a szóba, beszédbe süllyedtek, vajon milyen úton találhatnak haza az abszolút jelentésbe? A konstans a szeretet. A visszaút sarkalatos pontja az a kereszteződés, amelynél még megvolt az ős jó, és amelynél aztán egy lépéssel elveszett. Egyszerre induljatok két úton e felé a kereszteződés felé! Az egyik úton lépéseken visszalépve, léteket visszafejtve. A másik úton előre, befelé, felfelé, a mindent feloldó bölcsesség útján. Az egyik út a Földön, a másik az Égben visz. Az Egyből származtunk el a kettőbe és a hármon: az átélt tudáson, szereteten, látáson át juthatunk ismét az Egybe. Az az Egy több lesz, mint az az Egy, melyből elszármaztunk. Hogyan lehetséges az, hogy az Egy örök végtelen Élet és Világosság abszolút bölcsessége, látása, tudása több legyen a mi utunkat követően, mint a mi utunk előtt volt? Aki ezt érezve érti, már elindulhat vissza. Aki a megfelelő kérdéseket teszi fel, érdemes a válaszokra. Nem azért, mert verseny van, hanem mert, aki a kérdést fel tudja tenni, az már készen áll a válaszra, abban már helye van a válasznak. Ismerd meg a holló feketéjét, a galamb fehérségét, a kakas vörösét, a tojás, a csillagok sárgáját, aranyát, a páva farktollait! Ismerd meg a félszeműt, a kétszeműt, a háromszeműt és a Látást. Merülj alá a sötétségbe, nézd, tekintsd a fényt és lásd meg az eredetét: a Világosságot! Süllyedj a mélységbe és nézd meg, tekints a magasságokra, de lásd az eredetüket: a végtelenséget! Tévelyegj az időben; a múltban, a jövőben, a pillanatban, de lásd az eredetüket: az örökkévalót, a jelent! Ismerd meg a tüzet, a vizet, a földet, a levegőt, a fémet és a fát, és lásd meg a mögöttük húzódó élve élő Életet és Világosságot! Ismerd meg a beszédet, az írást, és lásd meg a valóságukat, eredetüket: a jelentés abszolútumát! Ismerd meg a sokadalmat, a számosságot, a számokat, de lásd meg a mögöttük egyedül valós Egyet! Nincs más valós eredet, út és cél, mint maga az Egy. Nincs más valós út az Egyben, csakis az 1 → 2 → 3 → Egy útja. Ezen az úton jár, aki az ismeretet tudássá, a tudást bölcsességgé, a bölcsességet látássá, a látást azonossággá teljesíti; aki minden időben az örökhöz, minden körülményben a bölcsességhez, Világossághoz, minden érzelmek között a szeretethez, minden kétségben az Egyhez tartva létezik és gondoskodik. Aki így létezik: Él. Aki nem így létezik: halott. A kakas tojását a kígyó költi ki. Hogyan szellemíthetnél át anyagot, ha nem lenne mit átszellemíteni – íme, kérdezem. Hogyan lehetsz egyszerre hadvezér és ég szerint szent?

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Lásd meg a teljességét mindannak, amit eddig csak néztél! Örök az örökhöz, múlandó a múlandóhoz. Helyeződj az örökbe és onnan szemlélj, abból gondoskodj! Óvjátok a méheket, tartsátok tisztán a Földet, a vizet, a levegőt, a tüzet! Legyetek a nagy fa odvában, legyetek a fa, és legyetek a koronájában fészkelő madár, amely saját vérével táplálja utódait! Minden mögött jó az örökkévaló, és mindenben elvész a múlandó. Az anyag csak emlékeztet a Valóra. A fény csak idézi a Világosságot. A Fényhozónak nevezett még nem hoz Világosságot is. Aki érti; érti.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

A fény ölhet is, égethet is. A Világosság maga az Élet. Hogyan származhatna halál az Életből magából?

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Legyetek hálásak a vallásnak, a tanároknak, a tudománynak, az iskoláknak, hiszen az embertelenségből félemberré tudtak emelni titeket. Azonban jeles emberré csak a bölcsesség és a Való látva látása emelhet, és ennek következménye az éteri szeretet. Ami valóban lényegi, az a vallás, a tudomány, az iskolák keretein, korlátain túl is ott van, és nagyobb, teljesebb azoknál. Ami jeles emberré emel, az nagyobb a vallásnál, tudománynál, iskoláknál, mert az ezek közös abszolútuma, a mindentudás bölcsessége, az Élet, Világosság, Egy Abszolútum teljessége, végtelensége. A vallás, a tudomány: híd. Minél nagyobb házat építetek rá, annál biztosabban leszakad. Adjatok hálát ezeknek tisztelettel! Tanuljátok meg, amely ismeretet adhatnak, de engedjétek el mindahányat, és teljesedjetek az Abszolútumukká! Tanulják meg a gyermekeitek a vallástól, az iskolától ami a létezéshez kell, de ami a Valóság és Élet és Világosság, arra Ti, nagyszülők vagytok hivatottak kedvet kerekíteni Nekik! Ami jeles emberré, emberségessé emel, az az embertől emberig gondoskodás, szeretet, törődés. Titeket is ez emelt emberségre, Ti is ezzel tudhattok másokat felemelni.

 


 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Elég káprázat van az anyagban; amennyi az elmében. Csakis az Egy a hatalom, és benne is marad. Minden olyan, amelyet lényektől, viecesektől, vagy az elmében kaptok; csak illúzió és lelketek béklyója, csapda. Ezer és ezer próbáló és próbatétel. Ennyi az elme. Minden atomja börtön. Tartsatok a lélek világosságához az elme hazugsága helyett! Ha királynak felkennek is Titeket, vonatkoztassatok el az elme fennhatóságába tartozó elemektől és a lélekhez tartsatok! Ha „mennyei” képeket mutatnak is Nektek, az elmétek tüneményei lesznek csupán. Ha angyalok karát látjátok a szemeitekkel, akik azt mondják majd, hogy Ti vagytok Buddha, Jézus, Máni, Mátyás, Maitreya, Atilla, bárki, még akkor se ezzel törődjetek, csakis mindazzal, ami mindennek öröke, Valója! Ők nem testben voltak valók és nem is a testben lesznek. Amikor Kristos eljön, a lelketekben látjátok meg, a lelketekben ismeritek fel. Ajánlom mindazt, amiben Kristos hisz. Ajánlom az Ő Valóságát. Csak egy darabig segít az Ő megtalálása felé vezető úton a neve, a kegytárgyak, melyek ábrázolják, a hiedelmek, amelyek körül lengik. Csak pár lépést használnak, utána már megrekesztenek. Szeressétek és éljétek meg a valóságát! A Valósága nem név, nem körülmény. Nem az elmében áll, hanem a Lélekben, a Szellemben, az Egyben. És ha pokoli képeket mutatnak nektek az elmétekben, ugyanígy tegyetek! Ha szapulnak, lealacsonyítanak Titeket, ugyanígy tegyetek! Engedjétek el az illúziót, és aki valójában, sallangok nélkül vagytok, gyönyörködni fog abban, ami a Világok Valósága a sallangok mögött!

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

A világ a szívből születik, az elmében pusztul. Emeljétek az elméből a szívetekbe ismét!

 


 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Tekints az igazgyöngyre az óceán mélyén, a szőlőmagokra a szőlőszemekben, a dinnyemagokra a dinnyében, a tökmagokra a tökben, ilyenek vagyunk, míg járó lények vagyunk! A lélek a gyöngy, a test az óceán, a tudat a lég, és a szellem az Ég. Minden az Egy.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Alapmatériából átszellemített, megvilágosított anyagot valósítsatok! A kettő alapvetően ugyanaz, és ettől a művelettől mégis más. Hasonló a káprázatban; és Egy a Valóban. Aki látva lát, az érti. Az egyik ilyen és olyan, a másik nemtelen. Az első teremtés, és a második teremtés. Az első természet és a második természet. Az első tűz a sötét tűz: az önemésztésé; ez lebegett a sötét víz felett. Az Egyből lett minden. Ha megébredtek és engeditek megébredni bennetek; ha megébred bennetek és meglátja magát mindenben, az elsődlegesből átszellemített lehet. Így lehet átszellemített. Belealudt az Egy a mindenbe és felébred mindenben. Ebben segítsetek neki és magatoknak! Ez történik mindenkor, amikor szerelmetes szerelemben vagytok és látva láttok. A szerelmetes szeretet önemésztő tüze által az Egy beleadta egészét a mindenségbe. A szemetekkel is lát, a szívetekkel is érez, ha szerettek és látva láttok, és Ti az Ő szívével, szemével. Az Ő nyelve a világ nyelve, nem beszéd. Aki a képet, a megfeleltetéseket érzi, érti, Őt is érzi és érti.

 

- dobbantottam egyet sólyomcsengős botommal -

 

Akik csak szóval beszélnek, de a lelküktől távol, azoknak a nyelve megkeveredett. Akik nem látva látják és szerelmetesen szeretik a Valóságot, azok nem azt öntik szavakba, amit látnak, hanem a káprázatot. Akik a káprázatot beszélik, zavart nyelven szólnak. Akik a Valót akarják megosztani, azok beszédét a valós jelentés rendezi. Ahhoz, hogy megértsétek egymást, lélek kell, jelentés kell, és nem szó, de ha csak szavaitok vannak, legalább adjátok vissza nekik a valódi jelentésüket! Aki úton jár, hogy a célba érjen, legelsőként, állítsa vissza a szavak valódi jelentését! Csak aki látva látja a Való jelentést, annak szükségtelen a beszéd. Ő csak akkor szól, ha örökít és gondoskodik.

Folytatás a szám szerint következő bejegyzésben - 

Nincsenek megjegyzések: