[...]
Sajnos valóban
arról van szó, hogy nem maga az együtt élni akaró, egyszerű vallásos polgár a
kretén, hanem a politika kretén, ami elkezdi presszionálni, és kondicionálni...
végül felhasználja. Míg a kereszténység, buddhizmus, stb. külön tudják kezelni
a politikát, a vallást, a magánéletet, addig az iszlám nem tesz különbséget a
három között, hanem az egész közélet egészben vallás, és politika, és magánélet
egybe gyúrtan. Míg a politika a kereszténységet együttérzőbb jellege miatt sem,
meg emiatt sem tudja fegyverként használni és érdekei szerint felhasználni,
addig az iszlámot egy az egyben fel tudja, mert ott nincs határvonal ezek közt
a szegmensek között.
Ezt elmondta-e
nektek valaki, kedves muszlim testvéreim? Élő nem akarja, hogy kihaljatok, mert
a rossz módszerrel próbálkoztok! Ami előtt a gerinc meghajol, nem „térítette"
meg az embert; csak az „téríti" meg az embert, ami előtt a szív hajol meg
szeretetben, kölcsönös tisztelettel. Válasszátok a szív vezetőit a máj, az epe
vezetői helyett! Remélem, segítettem!
- dobbantottam egyet sólyomcsengős
botommal -
Elmúlik a rossz, elmúlik a jó, kellemes,
hasznos is. El kell hagynod a legnagyobb vagyont, munkásságot, nevet is, és
akikre hagyod, azok is idegenekként élnek majd tovább. Hová harácsolsz? A
szörny, amelyet hizlaltál, a Te fejedre ül majd. Csak a benned élő örök
örökölheti az örökkét. Csak az örökkévalóság tarthat fenn múlandót. Csak az
Élet tarthat meg létezőt. A Világosság erejétől lehet a sötétség is. Élet a
halál is. Aki halmoz; elvesz és elvész, elveszejt. A lelkedben legyen örök
aranyad; a szerelem szerelmetes szeretetében próbált!
- dobbantottam egyet sólyomcsengős
botommal -
A lét hétpróbáját kiállni nem folytonos
győzelmet jelent. Van olyan próba, amit azzal állhatunk ki, ha veszítünk. Az
ismeret megszerzése, annak bölcsességgé megélése, az az általi megvilágosodás,
mely lehet folyamat általi és villanásszerű is - de végül is mindig
villanásszerű - valamint mindennek és az egónknak az elengedése is csupán az
önmegváltásig vezet. Az önmegváltást követő elengedésben rendelkezésre állás: a
Nagy Megváltáshoz megeső szívvel odafordulás.
- dobbantottam egyet sólyomcsengős
botommal -
Ha ne adj’ Isten, szenvedtek,
szenvedéseteket transzformáljátok jótetté, szeretetté, jóakarattá! Ha
szerelemben vagytok, szerelmetek hőjével áldjátok a szomjazó világot, azzal
gyógyítsatok!
- dobbantottam egyet sólyomcsengős
botommal –
- Akarsz-e király lenni? – kérdezitek
Ti, közvetlen barátaim.
Aki valóban tudja, mit jelent ez,
bolond lenne vállalni, vagy csak akkor vállalja, ha tudatosan vállalása ez. Nem
akarnék királyotok lenni. Ti akarhatjátok, hogy vállaljam. Nem is akarhatnék
király lenni, hiszen csak olyan az Égtől való igazi király, hogy benne őneki
már nem hagy helyet a királyság, az Ég. A jól működő szent király nem akar, nem
hat, hanem képvisel, felmutat, világol. Figyeljétek meg, milyen csendben megyek
végig a léten, és hatás nélkül sétálok át, ha Ti nem akartok kérdezni és kérni!
Azt fogjátok kérdezni:
- Miért nem lett vele semmi, amikor
ilyen ereje volt - így lesz ez minden létünkben, amíg meg nem kérdeztek, meg
nem kértek. Egyetlen valódi erősség van, a szelíd szeretet, amely nem avatkozik
be, csak az Egy erejével éltet.
- dobbantottam egyet sólyomcsengős
botommal -
Nem lenézés, nem szánalom, hanem megeső
szív! Bölcsességetekben szeretetté lenni, erőtökben gondoskodássá lenni, nem
félelmetekben, nem gyengeségetekben! Erőtökben!
- dobbantottam egyet sólyomcsengős
botommal -
Az anyagban nincsen egyenlőség, nincsen
igazságosság. Az anyagban változás, kibillenés, visszabillenés, kölcsönhatás,
hiány és többlet van. Amire áhítoztok, azt a lélekben lelitek. Amíg anyagban is
léteztek, szemléljetek a lélekből, helyezkedjetek a lélekbe, viszonyítsatok és
viszonyuljatok a lélekkel, és Égi hierarchia lehet az anyagban is! Ez a
hierarchia szellemi, erkölcsi, bölcsesség, erény, szeretet, lélek általi valódi
hierarchia lesz. Nem földi, visszás.
- dobbantottam egyet sólyomcsengős
botommal -
Megéléssel gyűjtsetek bölcsességet,
hogy amikor eljön az adakozás ideje, legyen miből adnotok! Ajándékot fogadjatok
és adjatok!
- dobbantottam egyet sólyomcsengős
botommal -
Azért létezhetnek olyan tolmácsok, akik
furmányosan összeugrasztanak Titeket, rosszat hazudva rólatok a másiknak, mert
nem értitek egymás nyelvét, és nem beszélgettek személyesen egymással. Akkor
fogjátok egymás nyelvét érteni, ha bensőtökben az Egy nyelvét érteni fogjátok.
Az Egy nyelve nem szó, hanem jelentés, nem beszéd, hanem szeretet, gondoskodás,
és ezt a nyelvet nem beszélni kell, hanem látni és átélni. Éljétek Isten
nyelvét, hogy ne állhassanak közétek hazudozással, érdekből háborúságot
kieszközlő tolmácsok! Lássátok, éljétek meg közvetlenül Isten mondanivalóját!
- dobbantottam egyet sólyomcsengős
botommal -
Ha nem térnék vissza, meséld el a
történetet!
Refugium peccatorum. Homo microtheos.
- dobbantottam egyet sólyomcsengős
botommal -
Ha az országért akartok tenni, a mennyországért
téve tesztek azért is a legtöbbet. Köztetek járok, sóvárogtok. Szeretlek
titeket!
- dobbantottam egyet sólyomcsengős
botommal -
Kerülök, vándorlok, igyekszem a
városokon kívül meghúzódni, és onnan tekinteni rájuk. Akiknek megszólal a
szívük, kijönnek hozzám. Gyönyörű lányok, nők, asszonyok, sokan eljöttetek,
így, főleg Hozzátok intéződnek szavaim! Ti, nők menthetitek meg az országot,
Európát, az emberiséget. Azzal, hogy erényessé lesztek, tartásotok lesz,
igényesek lesztek, és ezzel eléritek a fiúkban, hogy igyekezzenek. Ekkor a
fiúkból férfiak válhatnak, és lovagok. Ha a nők nem válnak
királykisasszonyokká, akkor elveszik a világ. Nem attól lesztek
királykisasszonyok, ha úgy kezelnek Titeket, hanem attól kezelnek majd úgy
Titeket, ha azokká lesztek lényegetekben, bensőtökben. Akik királykisasszonyt akarnak,
lovaggá kell lenniük. Ehhez a nőknek kell „előbb" kitartaniuk az erényben,
de úgy a világ megmarad; ha nem tartanak ki az erényben, akkor pedig elveszik!
Először nektek kell változnotok, hogy változni akarjanak értetek, és ha
változnak értetek, a világ megmenekül! A nők fejleszthetik ki a fiúkban az
igényességet, az érzelmi intelligenciát, a bölcsességre szomjazó igényt, a
bölcsesség pedig jobbá teheti a világot. Amikor a vallás azt mondja, az Anya
kegyelme menthet meg minket, egy nem vallásos lefordíthatja úgy: az
anya-minőség, és mindaz, amit belénk plántál. Milyen az anya-minőség? Óvó,
elnéző, erényes, gondoskodó, szerető, de kemény, erős, tartással bíró,
határozott, és királynői méltósággal ékes. Ilyen, anya minősége nem csak az
anyáknak lehet, hanem minden nőnek, és, ha megvan, a fiúból férfi lesz, az „ökrökből"
lovag, a lovagok pedig jobb világot jelentenek! A gyermek és a világ is
példától változik; nem szabálytól, vagy fenyítéstől. Sajnos ezt ki kell járni.
Nagy erőt kívánok hozzá! Vannak, akik anyaként sem teljesítik az
anya-minőséget; áldottak azok a lányok, nők, asszonyok, akik nem anyaként is
teljesítik! Mert gyermeketek, unokátok lehet az egész világ, és akkor váltok
azzá a nővé, akibe szerelmetességgel szerelmes az Isten is.
Látjátok, nem attól bűn a bűn, mert
valaki azt mondja, tiltja, írja; hanem az életellenes következményeitől!
Látjátok magatok is, ha részleteiben nem olvasom Rátok, hisz szeretve szeretlek
benneteket, hogy ha nincs méltóságotok és nem hagyjátok meg a mások méltóságát,
az nem csupán saját károtokra lesz! Látom a szemetekben az anyát, a nagyanyót
és a királynőt. Hiszek bennetek! Vegyetek erőt magatokon, a világ
boldogulásáért; gyakoroljatok anyai kegyelmet! Íme, meghajolok előttetek.
Nem odázható el, nem kerülhető ki az,
amit az Élet próbatételként állít. Nem választhatod meg a próbatételeket, csak
azt választhatod meg, hogyan, milyen minőségűként állsz meg bennük. Nem kell
vérnek folynia, az csupán az emberi butaság miatt folyik! Nem az Egy okozza a
szenvedést, hanem az emberi tudatlanság következménye! Az Egy a szabadságot
adja és az Életet, Világosságot, és Ő maga a szeretet. Aki ezt az Életet
halálra váltja, csak a butaságából kifolyólag félő, félemlítő, önző, kínzó
ember. A bűn zsoldja a halál. Ám nem úgy értve, ahogyan a karma tan beszéli. A
hazugság atyja fogat akar fogért, és büntet a bűnért. Az Életből csakis Élet
származhat! Amiből halál származik, az maga is halál! Az Élet kútfejéből
szeretet, bölcsesség fakad. Akik ezt beszélik, azt mondják, ne féljetek! A
természetes halálnak nevezett átváltozás is csak azért létezik, mert az ember
eltávolodott attól, amilyennek eredetileg szánták! Ha az ember eredeti,
nagybetűvel Ember lenne ismét, akkor nem halna meg természetes halállal. Mondom
még egyszer, ami ezen kívül, nem természetes kín és halál, az az emberi butaság
következménye, és nem az Isten akarata! Az Egy az Életet áradja belénk, és a
szabadságot adja; és mi döntünk úgy, hogy bölcsesség, és szeretet helyett
tompákká engedjük el magunkat, hogy emiatt félő, irigy, vetélkedő, kínzó és
kínlódó senkik legyünk! Ebből kifolyólag ártatlanok is meghalnak.
Természetes halál… az öregség után, a
lét végén elalvás.
Hallgassátok az erőből szólót! Ami
anyag, átalakul és bomlik. Amikor az emberi lélek és szellemiség, a bölcsesség,
a szeretet állapotában létezik az amúgy efemer testben, akkor a lélek
szeretetének, bölcsességének ereje, amely hagyja az Életet és Világosságot
akadálytalanul tündökölni, több erőt ad a testnek, mint amilyen ütemben az
magától enyészik. Az ilyen ember nem hal meg, csak ha Ő maga akarja. Ám a
kezdet óta létező emberek elveszítették bölcsességüket, és nem a szeretetben
léteznek; nem hagyják, hanem akadályozzák, hogy általuk a Világosság és az Élet
tündökölhessék, és testük nagyobb ütemben enyészik, mint amilyen erővel éltetni
tudják.
A lét értelme nem a test halhatatlansága,
hanem a lélek épsége; amit fentebb mondtam, csak azért mondtam, hogy lássuk, a
lélek egészsége szeretetben, bölcsességben, képes éltetni az enyésző anyagot
is. Képes átszellemíteni, lelkesíteni a holt anyagot.
Lelkünkben halhatatlanok vagyunk... testünkben
pedig addig halandók, amíg a bölcsességünk és szeretetünk el nem tartja azt „örökké"!
Ám aki szeret... mindig ad is... ergo... tulajdonképpen, maradunk tisztelettel
halandó testűek. Csupán az tartja meg testét, aki azzal ad. Ezt is meg fogjátok
érteni.
A gyermeknek minden kell, amit meg akar
ismerni, de csak akkor engedi el, amikor megismerte. A gyermek megőrzi a
kedvenc játékát, és csak annak adja, akit magánál is jobban szeret. A legjobb
barátjának, az igaz szerelmének, vagy majdan a gyermekének adja azt.
A sárkány megesz minket. Ha mérgezők
vagyunk, megőrül, tombol, és mérgében a világot is szétkarmolja, míg kimúl. Ha
igazság leszünk, megváltozik tőlünk. Mi elmúlunk, de a világ megmarad.
Ha embertelenek leszünk, akkor ezek az
emberek, később a leszármazottaik, több száz évig úgy emlékeznek majd ránk,
mint akik embertelenek voltunk. Ha pedig, amíg ez elmúlik, emberségesek
leszünk, akkor ezer évekig úgy, mint akik emberségesek. Ha rossz fejek leszünk
is belehalunk, akkor miért ne legyünk jó fejek, és úgy halunk bele? Ha a
látható úgyis elmúlik, és a lélek úgyis megmarad, akkor főleg! Ha meg nem
halunk bele, és rossz fejek leszünk, sosem lehetünk egészek többé! Ez a helyzet
elmúlik, de a tetteink égetni fognak a testen túl is!
Én, pillanatnyilag, nem a sebekbe
nyúlkálással, meg lyukak betömködésével foglalatoskodom... nem megyek oda, és
nem kotorászok az oroszlán fejű, kígyó testű szájban; én a megmaradt,
meghagyott élő szövetet erősítem... ehhez házhoz megyek... és emelek, biztatok,
szeretek. Összeadom a párokat, és áldást kérek rájuk. Nem oldom meg senki
feladatát, de lelkesítem azokat, akik kérik, hogy képesek legyenek mégis
megoldani. Ha mégis elér engem a sűrűje, a sűrűjét is a legjobb szándékkal
fogadom majd. Nem mindenki ilyen, én pl. nem szeretnék ütni, verni, ölni...
van, aki meg alig várja, hogy legálisan lehessen. „Magyar gyerek megvágta,
Török gyerek gyógyítja?" Totyogóként, még fordítva tanultam. Egy emberöltő
alatt megfordult a világ. Szeretlek benneteket! Az embert nézem, és nem a
tévedést. A tévedésétől, és nem az embertől viszolygok. Akik az embert
azonosítják a tévedésével, és azt tartják, hogy az ember megölésével lehet
csakis és csakis orvosolni azt, azok magukat köpik szembe.
Akik ide jönnek, és áthaladnak, nem
szűnnek meg létezni, miután tovább mentek, emlékeik lesznek rólatok. Ha úgy
emlékeznek majd rátok, mint azokra, akik kedvesek, jóságosak, segítők,
szeretők, akkor, ha előzőleg rosszat hittek is rólatok, a barátaitokként élnek
majd évezredekig! Akadhat közöttük ártó ügynök is, de a többi ezer meg ezer
ember valódi áldozat. Emberek, akik csak életben akarnak maradni. Ti sem
tartanátok igazságosnak, ha néhány részeg miatt az egész népeteket iszákosnak
mondanák! Erőtökben legyetek kegyesek, legyetek képesek kiszűrni a gonoszt, és
védekezni ellene, miközben arra is képesek vagytok, hogy emberségesek maradtok!
Ezt csak nemzetként tudjátok megtenni, csőcselékként nem fog sikerülni.
Ne törődjetek az egymással bábozó
gonoszság-császárságokkal; Ti csak maradjatok meg az Élet családjának! Ne
féljetek! Elfordultatok a világ bajaitól, ezért a világ jött el hozzátok.
Álljátok ki a próbát a Világosság, az Élet, a bölcsesség családjaként, s úgy
barátaitokká teszitek az ellenetek támadtakat! Ha így tesztek, azzal véditek meg,
amit kölcsönbe kaptatok!
Ti pedig, akiknek pusztulás a nyoma,
nem az általatok Igaz Istennek nevezettnek a szolgái vagytok! A hazugság
atyjának engedelmeskedtek, aki istenjelmezbe bújt és becsap benneteket! Mind,
akik öltök az Életért, hazudtok a Világosságért és gyűlöltök a szeretet
nevében, a szeretetért, a hazugság atyjának szájába lapátoljátok a világot, mígnem
elfogy az egész! Szegény Ti! Nem tudjátok, hogy a lelketeket csalta ki, amikor
gonoszságot hozott hazug törvénybe és embertelenségre vett rá Titeket!
Mutassátok, mi jár a nyomotokban, és megmondom, ki az Istennek hitt istenetek!
Nem feltűnő számotokra, hogy az ezrek, akik előletek menekülnek, szintén
imádkoznak? Kívánok Nektek bölcsességet, hogy megláthassátok az igazi Istent,
Akitől elparancsoltak és elcsaltak benneteket!
A világ Tőletek ilyen, hiszen belőletek
születik, a bennetek lévő világ nyilvánul meg idekint! S mivel Titeket anyáitok,
nagyanyáitok neveltek, olyan a világ, amilyenné Ők neveltek Titeket! Olyan
tájakon, ahol a nőket állatszámba veszik és szolgáknak tartják, ahol a nőknek
nincsen szavuk és joguk, a férfiak a hazugság atyjának hisznek, aki
istenjelmezbe bújt, aki irigység, csalás, gyűlölet, és a nyomukban szenvedés,
halál, pusztulás jár!
Engedjétek az anyákat és a nagyanyákat
emberként élni és emberfelettiként szeretni, nevelni, és ezzel a bolygót
mentitek meg! Akiket emberi anya és nagyanya nevel emberfeletti szeretettel, az
észreveszi a jelmez mögött, a hamis parancsolatok, a gyilkos szabályok mögött a
hazugság atyját és elfordul attól! Az ilyen ember a valódi férfi, aki képes
felismerni a jó és rossz közti különbséget, és az Élet, a Világosság, a
szeretet, a valódi bölcsesség felé fordul!
Jajongok, mert Ti, közel-keleti nők,
elnyomattatok és nem nevelhettetek igaz férfiakat, akik bölcsességükben
határozottak, erősségükben kegyesek és kedvesek, és nem gyengeségükben
szolga-gyilkosok! Jajongok, mert Ti, nyugati nők fellázadtatok, és dacból
eladtátok, elhagytátok királynőségeteket, tudásotokat, hagyományotokat,
erőtöket, méltóságotokat, s Ti meg ezzel hagytátok cserben a fiaitokat! Az
egyik hagyta elvenni magától a szent nagyanya-királyasszonyságot, a másik
lázadó csitriként üveggyöngyökre cserélte!
Ó, a Félszemű csak annyit mondott: „felbujtom
a nőt, hogy magát lealacsonyítsa, és elromlik a világ! Ahol nem megy
hitegetéssel, ott félemlítéssel! Ahol nem megy félemlítéssel, ott
megtévesztéssel! Ahol nem rág a sértettség, ott a beképzeltség, önhittség és
bosszúvágy rág. Megnyúzzák a férfiakat, magukra öltik azok bőrét, majd kipusztulnak!"
Megtette.
Halld hát, Smirna, és Ti is, minden
gyülekezet! Halljátok, lányok, nők, asszonyok! Én, Méhdi, mint nagyapa,
meghajtom fejemet előttetek, és elbeszélem a Világosság, az Élet, a bölcsesség
szív szerinti parancsát! Egyenesedjetek fel, és találjátok meg ismét királynői
nagyasszonyságotokat, nagyanyaságotokat, anyaságotokat, asszonyságotokat,
leányságotokat, és ezzel mentsétek meg a világot! Meghajlok előttetek, könnyeim
az Ősök könnyei; kérésem a következő nemzedékeké! Emeljétek fel szíveteket!
Vegyétek vissza égi méltóságotokat, és neveljetek bölcs lovagokat, igaz
férfiakat, királyokat! Neveljetek méltóságos, bölcs királylányokat és szent
nagyanyákat!
Mindannyian az Istennek hívottat
keresitek. A szeretetben, a szerelemben találjátok. Amikor az ember, önmagát félretéve,
lázban égve a másikért él. Ő az Élet a lét mögött, Ő a Világosság a fény és a
sötét mögött. Amikor majd nem köti senki valláshoz, és érteni akarja,
elcsendesül… így figyeli a jeleit. Amikor mindenki, nép-, nemzet-, származás-,
nyelv-függetlenül megnyílik, és mindennek szelíd legmélyén ott látja Őt,
barátokká lesztek!
Ami nem szelíd, az is Belőle nőtt, csak
szív elől tévesztette Őt. Ő a végső és első jelentés a mindenségmélyi középben,
az Örökkévaló az időben és a sokadalom veleje: az Egy!
Ti, édes nővéreim, tudjátok megmenteni
a világot! Vegyetek méltóságot, bölcsességet, tartást, és erényben tündökölve
neveljetek lovagokat a gerjedelem szűkölő árváiból! Akik nem adják magukat
olcsó gerjedelemnek, hanem szerelmetes szerelemmel szeretik egymást, az egyes
Egy tervét élik, és Vele örvendhetnek!
Bármit is kérek, nem kötelez
benneteket, csak nagyapátokként mondom el, amit mondanom ildomos! Nem azért
szólok, hogy utáljátok magatokat vagy engem, és a lelkiismeret-furdalásotokra
emlékeztessen benneteket a látványom! Azért mondom, mert látom bennetek az
erőt, a csodát, a királynőt! Ti vagytok a legnagyobb reménységem a testben
létezők között! Íme, beszéltem, tudjátok, mit tegyetek, hogy megmeneküljön a
világ! Szeretlek Titeket!
Ekkor megköszöntem, hogy néhányan meghallgattak,
és kimentem arról a helyről.
Aranykulcsok
Elmondom,
Smirna, mert kérdeztétek, mit is látott János. Ezer évek teltével sem értitek,
mert olyan szemellenző tiltással neveltek rettegővé benneteket, hogy semmit sem
mertek olyannak látni, amilyen! Ne nézzetek az égre, mondták; hát persze, hogy
mondták, mert ott láttátok volna szabadulásotok kapuját! Ó, melyik János ismeri
fel Méhdit, és melyiket ismeri fel Ő? Bizony a jánosság ismeri fel a méhdiséget,
és a méhdiség a jánosságot! Minden kinyilatkoztatás üzen; éspedig csak
látszólag üzen titkokat. Egy eldőlt, ferdült világban bizony az igazság tűnik
titoknak! Mintha rébuszokban beszélne, aki mondja. Az ilyen világban a hazugság
népszerű, és az egyenesség hívatik véteknek, és minden igaz szó hasonlatnak és
rejtvénynek tűnik. Bár már ma eljönne bennetek az egyenes világ; abban a
hazugság lenne idegen Tőletek, és versekben élnétek nap mint nap! Isten
költötte versekben! Lehazudták a csillagaitokat az égről, és elverték a
kezeiteket, ha sejteni mertétek azok derengését. Van egy „rossz" hírem ezen
„irányzatoknak": a János Jelenések benne van a Bibliában, és ősi
csillagbölcselettel íródott, fejthető meg. Ez akkor is így van, ha hazudtok.
És Ti, édes
feleim, vagytok-e a világnak, vagy csak az van Nektek? Milyenek vagytok? Ha azt
mondom, hogy ezek a levelek igazak, vajon elhiszitek-e? Ha azt mondom, ezek a
levelek nem igazak, vajon azt hiszitek-e? Ha kimondom, hogy nem igazak, attól
vajon nem hiszitek majd azokat, vagy teljesen mindegy, mit mondok, mert a lélek
ismeri fel a lelket? Egyenesedjetek fel, és legyetek egésszé, mert az egész
képes táplálni, gondoskodni; az egészből támasztható akkor is világ, ha minden
összeomlott, elferdült és ködössé lett! Képesek vagytok-e egésznek lenni, és
nem azért hinni, mert mondom; nem keresni folyton valakit, aki okán hihettek,
hanem mindenkitől és mindentől függetlenül megállni önmagatokban és az Egyben?
Legyetek lélek, akik meglátják a lelket! Lássátok, hogy az apokalipszis nem
összeomlás, hanem leleplezés, feltárás, feltárulás, újra feltárás, felfedezés!
Mily' rontó szándékok azok, mik rettenetnek hazudták! Rettenet azoknak, akik az
őstudást, őshitet tagadták, az embert sanyargatták és irtották, és az igazságot
leplezték, hogy rabszolgaságban tarthassanak Titeket! Nektek, szerelmetes
családom, lélek-eklézsia, szívem örömei, nektek örömüzenet! Minden, amely az
Élet megrekesztője és halálból épül, a semmibe enyészik; és minden, ami Élet,
Világosság, bölcsesség, szeretet, lélek és gondoskodás, örök! Maradjatok Élet,
és lehull, lemállik rólatok minden, ami nem az! Mivel többnyire olyanok vannak
most, itt, velem, akik eddig kísértek, nem fejtek meg hangosan minden
minőséget, amikor János képeiről szólok. Írjatok naplót, és beszélgessetek
ezekről akkor is, amikor én nem leszek Veletek! A Félszemű sem valami vagy
valaki; Méhdi sem csak én vagyok. A Félszemű a tévedés, és mindenki, minden,
amely ebben a tévedésben van és a halált szolgálja! Méhdi az ébredés, mindenki
és minden, amely az ébredést szolgálja, és az Élet, a Világosság, a bölcsesség,
a szeretet, a gondoskodás jegyében áll és működik. Méhdi ez a család; mindenki,
aki ez az eklézsia! Arról ismerszik meg a valóság prófétája, hogy egyik vallás,
nyelv, nép sem sajátíthatja ki, hanem Ő a Való Egy embere, aki mindnyájuké. Örvendjetek
az örömüzenetnek! A tévedés és szenvedés véges, a valóság örök! Halljátok, hát
szavam és vigyétek haza, amiket megtudtok! Otthon majd beszélgethettek
mindezekről!
Fogjátok az első aranykulcsokat:
A Nap, a
Jupiter a nyilas.
A Mars a
skorpió.
A Vénusz a
mérleg.
A Merkúr a
szűz.
A Szaturnusz
és a Hold itt együtt munkálnak.
Aki
győzedelmeskedik, annak adatik a Vénusz szerelme, szeretete, kegyelme. Ám nem
mindig az győzedelmeskedik, aki nyer; hisz' van olyan próbatétel, amit azzal
nyerhettek meg, ha másokért áldozva elveszítitek.
A 24 vén, a „van", v, n, - f,
n, fény, 2+4=6
Hat =
hatni / a fény az örök jelen pillanatban
hat.
24 óra
A fény hat, a Világosság Élet.
A csillag-napokat így számíthatjátok:
25920 év / 1 nagy világév
2160 év / 1 világhónap
720 év / 1 világhét
72 év / egy világnap
1 nap: 72 év
10 nap: 720 év
Három nap egy év, magyar idő szerint.
Említ az írás négy „lelkes
állatot" is. Mi az „állat"? Állapot. Állapot-öv az égen. A négy lelkes állat:
Oroszlán /
Márk
Bika /
alábukás / Lukács
Vízöntő /
mélypont / könyv / múlt és jövő felé / Máté
Sas /
skorpió / Mars / János - János, Jónás,
Álmos -
Most pedig lássátok dicső Őseink máig
világló tündöklését!
Fehér ló /
oroszlán / „jöjj, és lásd, íj, nyíl, korona, győzve győz, jó lovas", akit
János említ, „Szkűtész” népe az, az Ő népéből jön, a kitartáshoz hoz erőt!
Királyok királya; uraknak ura, minden hazugsággá ferdítés visszaegyenesítője,
minden árnyékos szeglet bevilágolója. Persze, hogy mocskolniuk kellett, hogy
rettenteniük kellett Titeket e világos valóság élő lényének megismerésétől!
Ti pedig,
emberiség megrontói, igába hajtói, kik minden népet szolgává adósítottatok, és
markotokba röhögtök, eljött a számadásotok! A jó történeteket eltorzítottátok,
az igaz szavakat elferdítettétek, a szemeket bekötöttétek, a szíveket
megfélemlítettétek! Elmúltok a bajjal, amit az emberre hoztatok, a nevetekkel,
ha nem váltok lényegetekben szeretetté!
Ezer évekig
a hazugság atyjának, a hazugságnak voltatok és adóztatok, míg a Világosság
helyőrségét kínoztátok és megloptátok, megcsaltátok! A semmit választottátok
Úrnak; meg is nyeritek azt magatoknak! Nem ítélet mindez rajtatok, hanem egy
magától értetődő, törvények szerint elkövetkezendő jelenség. Úgy van ez
magától, ahogyan a virág nyílik. Azt aratjátok, amit elvetettetek. Méhdi szeret
Titeket is! Térjetek meg a szeretetre, bölcsességre, igazságra, és tegyétek
jóvá bűnötöket! Ha így tesztek, csak a nevetek múlik el.
Smirna, édes
helyőrség, remény székhely-földje, remény székhely-népe, égi
szeretet-eklézsiám, Te pedig viseld a szíveden koronádat!
Déli korona,
a térd / bak fölött, a dobogóra utal - dob, feldob, dobog - mi a dobogó működésében
is, nem csak nevében: trón! Dobog, dobol, dob, feldob. Feldob, rászáll a
korona. Rászáll = égtől örökli. Minden módon a beavatkozás-mentességre, az égi
akarat tiszteletben tartására utal. Jelképek. Az egész Jelenések könyve egy
térkép. Azt mondja el, milyen dolgok lesznek, és mely minőségek jegyében
történnek majd. Mely minőségeknek melyik népek lesznek a beteljesítői, és
milyen módon zajlik le a rontók által kikényszerített történelem. Az egész
történelem a csalás, és rontás története. Intéző József-szerepet betöltők,
Méhdi szeret Titeket is! Térjetek meg a szeretetre, bölcsességre, igazságra, és
tegyétek jóvá bűnötöket! Merengjetek el, mit tettetek, és segítsétek az Életet,
ahelyett, hogy továbbra is a halálé legyetek! Merengjetek!
Íme, a további
aranykulcsok mindehhez!
A nyilas
íja, mint a merengés eszköze. Íj, a mi népeinknél meditációs segéd is. A
tűzcsiholás eszköze is. Ébresszétek fel magatokat az elméből a lélekbe, és
lássátok közvetlenül az Élet tűzének Világosságát!
Akit vártok,
magára nem mondja majd, így Nektek kell tudnotok, amit tudni lehet! Ahhoz
pedig, hogy tudjátok, amit tudni lehet, tanulnotok kell csendben lenni és
meghallani a lélek valóságát! Nem kerül szívetek trónjára, míg fel nem
ismeritek, és valóságotok meg nem látja az Ő valóságát! Ő Szkűtész nyomdokán
jön el a Mérleg-Vénusz-Jupiter-Mars, az olaj és bor kora után, a Szaturnusz
zsarnoksága idején, hogy felolvasson az Élet könyvéből, hogy mondja: ne féljetek,
hogy elmesélje: a Szent Szűz Nagy Boldogasszony kegyelme árad mindenkire, aki
kéri és fogadja!
Hallottátok, amit mondtam, bizony a
fehér ló lovasáról beszéltem!
Ismerjétek fel a többi lovast is! Ehhez
is adok egy aranykulcsot.
Íme, a veres
ló / sas, Antares, kard, skorpió, János.
Íme, a
fekete ló / mérleggel ítél a jó Szaturnusz is, olaj és bor / szenny, a sötét
hatalom vére, és a részegség idejében. A tehetségek mérgezettek. Az énekes csak
hispán, a vezér csak bohóc, és paprikajancsi. Méhdi a lelkiismeret csendes
dalosa, akit kevesen ismernek, és azok is alig. A Világosság dalai csendesek,
az Élet énekei kedvesek, szelídek. Csak a lélek látja, hallja meg a lelket.
Íme, pedig a
sárga ló / halál / aratás /Arató Szűz / méhébe fogad és
újjá szül.
Nem csupán elmúlás a halál; hanem újjászületés is! Nem csupán átok a tél, hanem
a tavasz előtti évszak is.
Olvastátok János szavait, és ismeritek,
tudjátok ki méltó feltörni a pecséteket. Aki úgy győzött, hogy másokért
veszített, aki úgy szeretett, hogy mindenét odaadta, aki elhagyta, de
megtalálta, majd szétosztotta. Őrá tekintsetek, vallás-függetlenül, lélekkel,
szívvel! Ne ajnározzátok, hanem értsétek meg és valósítsátok meg! Úgy
valósítsátok meg, ahogyan a méltó, szent nemzetfők tették!
Az 1. pecsét a Nap -
Élet - árad - ad - Világosság - bölcsesség - benső szem / látás // ha jóra
váltják, áld és gondoz, ha rosszra váltják, akkor a felsoroltak hiányát,
ellenkezőjét előidézve árt.
A 2. pecsét a Jupiter -
a nagy jó „csillaga" / saját energiát ad le - magyarok csillaga - a
nyilasban van erőben // ha jóra váltják, áld és gondoz, ha rosszra váltják,
akkor a felsoroltak hiányát, ellenkezőjét előidézve árt.
A 3. pecsét a Mars -
tevékeny / harc / kard - skorpió // ha jóra váltják, áld és gondoz, ha rosszra
váltják, akkor a felsoroltak hiányát, ellenkezőjét előidézve árt.
A 4. pecsét a Vénusz - szerelem / szeretet / szellemi nő /
aranyközép „csillag" // ha jóra váltják, áld és gondoz, ha rosszra
váltják, akkor a felsoroltak hiányát, ellenkezőjét előidézve árt.
Az 5. pecsét a Merkúr -
lopakodó / gyors / láthatatlan / tolvaj „úgy jön el, mint a tolvaj" /
kalmár / hír, bizonyíték, és nem az igazság; egyenlőség, és nem igazságosság /
szűz // ha jóra váltják, áld és gondoz, ha rosszra váltják, akkor a felsoroltak
hiányát, ellenkezőjét előidézve árt.
A 6. pecsét a
Szaturnusz - csillag - hideg / merev / számosít / nehéz / kő / földindulás,
sötétség - eltakarják a Napot / fügefa éretlenül hullatja gyümölcseit - a
jókért rövidíttettek meg a napok: füge, f, g - v, g, vége / a világszellem
szele - Mátyás halálakor kezdődött a végidő, amely során az igazakban,
bensőjükben örök jelenné teljesedik az idő, a többieknek pedig múló
pillanattá // ha jóra váltják, áld és
gondoz, ha rosszra váltják, akkor a felsoroltak hiányát, ellenkezőjét előidézve
árt.
A 7. pecsét a Hold -
vizes / halál / hallás útján / változás / ciklikus - női / holt elmék az oltár
alatt / a Holdban / várnak még picit a betelésre / a szél - Vénusz - arat -
szűz - és szül is. Mérleg jegy alatt a Vénusz jegyében az ítélet ígéret is -
aratás, de születés is! A vízöntőben a Mérleg hoz ítéletet, ígéretet. Új
Mátyás, Szűz: Szűz Mária megbocsájtása // ha jóra váltják, áld és gondoz, ha
rosszra váltják, akkor a felsoroltak hiányát, ellenkezőjét előidézve árt.
A Könyv felnyitásakor
a Szaturnusz a zsarnok. Ne féljetek! A
Szaturnusz alapvetően nem rossz, csak rosszra inkább váltják, akik hatalmasok
és gondoskodniuk kellene, mint jóra! Tegyetek Velük csodát, és a felébredett
Szaturnusz áldást hozhat!
Első halál
Jónás jele: elnyeletés. A rossz tettekért a második halál, vagy kegyelem
lehetséges. Jónás színvallása, megtérése, kiköpése, a hal elnyeli 3 napra, 3 nap után feltámad. Egy másik történet egy égen is látható jelenségről.
A Nap dec. 21-24-ig, 3 napig, Jónás 3 napig, Jézus 3 napig, a jó nép is 3 napig elnyeletik a halállal, majd feltámad. Lássátok, lehet-e véletlen
az életút, a feladat, a földi sors, ha ennyi módon összecseng a sok-sok jel!
Nézzétek
meg, mit okoztak a ferdített írás szerint létezők, és mérlegeljetek! Nem
mondom, mert Nektek kell mérlegelnetek! Ha király jő, Ő sem ítél, hanem példát
mutat, és aki Rá tekint, a példája alapján magát ítéli meg!
Bárány - Bak
megfelelője - a Bak a jövő ígérete. A térdénél zászlórúd, vissza fordul -
vízöntő - zászló - víz. Halakból / által - halál, hal gyomra, háló, hallás,
hűlés, hála, hüllő - az Életbe.
A jók
kedvéért az idők megrövidíttetnek. Rosszakaratúak teszik, de a jónak szolgálnak
véletlenül. Elnézett, elszámolt naptárak és a kegyelem testesítik ezt.
Ellenőrizd az égen!
A „Bárány
vérén megváltattak", ítéletkor a Nagy Boldogasszony kér nekik kegyelmet. A
Bárány 7 szarva, 7 szeme, 7 lelke: 7 szkíta nemzetségfő a pecsétek feltörői, és a hatásoktól védők /
apostol-királyok - akkor is, ha épp nincsenek trónon - Isten lelke van a
fejedelmi személyekkel! 7 szarv a gondolat sugara, 7 szem az Isten lelkének tükörképei, leképezői és tovább sugárzói.
Bolygók, pecsétek, szarvak, nemzetségfők, apostolok, erők. Jó illatok - életek
- ételek - lelkek - szellemek. Ima: füst, pára, és annál finomabb, gondolati
beszéd, ergo nyelv - az ég járását értő, élő nyelv. Új ének / harmónia - dallam
/ új ég - új föld / minden népből az igazak öröklik.
Nem igaz
népek, hanem mindegyikből az igazak! Nincsen bűnös nép, és nincsen igaz nép!
Lehet rossz helyre születni, és jóra váltani azt, és lehet jó helyre születni,
majd rosszra váltani azt!
Az utolsó
utáni szent pillanatig kitartani! Gondoljatok Jézusra, aki bármikor elmehetett
volna sétálni ahelyett, amit végig vitt!
Kitölteni a
ránk szabott „időt". „Megadni a császárnak is, ami a császáré" -
mondta Jézus.
„Ne feszítsd túl a húrt, mert akkor
elszakad, és ne ereszd le nagyon, mert akkor nem szól" - mondta a Buddha...
és a lényeg a zene... a zene pedig lehet egyetlen hangszer is, de egy zenekar
is. Melyik a valódibb zenekar? Amit egy-egy szólista kiharcol, összeboronál,
irányít? Vagy az, ami magától áll össze úgy, hogy játszanak, és észreveszik,
hogy az már zene? Az a valódi zene, amikor mindenki a másikét játssza, vagy az,
amikor a magáét? Ha mindenki a magáét játssza, és zaj szól, vagy ha zenévé áll
össze magától a mindenki játéka, mert az az Ég zenéjével egyként rezdül? Hogyan
tesszük jobban? Ha az Ég zenéjét tanuljuk, kottázzuk és adjuk elő, vagy ha az
Ég zenéjévé válunk és általunk is megszólalhat az? Az utóbbi esetben lehetséges
csak az összes eddigi kérdésre megfelelni.
Mi számít sikernek? Az asztalfióknak
írni, húsz embereknek fellépni évtizedekig... akikből a háromnegyede nem
figyel, a többiek fele meg nem ért... vajon sikertelenség?
Az ember műve nem egy tárgy, egy
műalkotás... nem tett, hanem maga az ember. A siker nem az, ha megteszünk
valamit, hanem az, ha a tett által valamilyenné válunk. Mi vagyunk a nagy mű.
Ha az asztalfióknak írsz, akkor is hagyományozol, felmutatsz, örökítesz,
gondoskodsz, és akkor is leszel valamilyenné ez által. A levél meg lett írva, a
levél fel lett adva... a többi a postás, a címzett dolga. Nem nyithatod ki
valaki helyett a levelet. Nem olvashatod fel, nem értheted meg helyette, nem
fogadhatod be helyette azt. „A hely nem várja a segítséget" - sérelmezitek
joggal - ...a hely azt hiszi jól van. Ha beismerné, hogy nincs jól, azt ismerné
be, hogy ötszáz éve a semmiért tett meg mindent. Mindent, ami megrontotta, és
kínozta az embereket. Olyan, mint a pap, aki egész életében pap volt, de ha
beismerné, hogy sosem hitt, elismerné, hogy hiábavaló volt minden munkanapja. A
világ a hibák igazolásának oltárán vérzik majd el. Az emberiség a restség, a
büszkeség, az irigység miatt pusztul ki. „A hely nem várja a
segítséget"...a hely azt hiszi jól van. Nem tudjátok Mennyé tenni a
poklot; de Ti magatok Mennyé válhattok! Ez a nagy mű. Akik pedig maguk Mennyé
váltak, példájukkal járnak elöl. A visszaélők üldözöttei lesznek, de a keresők
gyertyalángjai, őrtüzei, világítótornyai.
Örökké élünk. Járhatunk lassan is. Ne
keseredjetek el, ne féljetek, hogy rosszul csináljátok, hogy lemaradtok valami
fontosról, hogy elhibázzátok! Nyugodtan csináljátok rosszul, maradjatok le
valamiről, hibázzátok el! Örökké élünk. Nyugodtan gyűjtsetek zongorára
sokáig... írjatok az asztalfióknak... játsszatok két embereknek, akiknek a fele
nem figyel, a többiek fele, meg nem érti! Majd figyelni fognak, majd érteni
fogják! Örökké élünk. Ne féljetek, hogy senki sem fogja tudni, hogy
segítettetek... hogy a nagy művet: Önmagatokat megalkottátok! Ti magatok, a
lelketek valósága lesz a mementó. Semmi sem múlik, telik el úgy, hogy az ne az
egész világ tudtával lenne.
Már ismeritek a szent harag valódi
jelentését. A segíteni akarás hiábavalósága miatt érzett rossz érzés az.
Azonban vétek másokat erővel Mennyé akarni tenni... de segítség lehet a
példátok. A „csata" a lelketekért folyik. A próbatételek a lelketekhez
emelik az elméteket... az agyat a szívhez, a szívet a lélekhez. Az elme
tébolyát a lélek valóságába. A fényt, a sötétséget az Élet Világosságába. Az
elme adat-kavalkád őrületét a szívbe emelve csak az marad meg, ami élő minőség;
és a halott minőségek leválnak. A szívből a lélek valóságába emelve mindezeket
Világossággá és Életté válthatjátok. Íme, már ismeritek a „az ördög a
részletekben rejlik" mondás igazi jelentését is. Az ördög az elme
adat-kavalkád őrülete, és minden létező, aki az uralma alatt vonaglik.
Megválthatjátok, ha a szívbe emelitek, és a szívet a lélekbe emelitek. A „csata"
a lelketekért folyik. Fentről is és lentről is a lelketekért. Harcoljatok a
tiétekért és vigyázzatok másokra, nem térítve, nem beleszólva, de gondoskodva,
örökítve, felmutatva, hogy Ők is megharcolhassanak a magukéért!
Ami a világban folyik, az a folyó
megállíthatatlan, kiapadhatatlan, de a tengerbe siet. Folyó az elme, és tenger,
tenger, Tenger az Isten! Halade, Mystai! A próbatételeket nem kerülhetitek ki,
nem odázhatjátok el. Ne feledjétek, azok azért vannak, hogy az általuk
teremtett helyzetekben elővilágolhasson az ember valódi természete és valós
minősége. Amikor kitekintünk, látjuk, mi történik odakint, de azt is tudnunk
kell, hogy ennek meg kell történnie. Mi mutathatná meg jobban, kik is vagyunk
valójában, mint ami éppen azért lett, hogy kikényszerítse belőlünk az igazit?
Most látható csak igazán, mi maradt a jóságból, a szeretetből, az erényből...
megláthatja magát a tükörben a politika, a vallás... mi maradt a „kereszténységben",
mint intézményben az igazságból, a szeretetből, a bölcsességből, a Világosságból, az Életből...
mennyi emberség maradt az emberben. Ami holt anyag, ami rothadt rész, az
lemállik, és le is kell, hogy málljék! Ne féljetek, ami megmarad, az az Élő! Ha
marad nagybetűvel Élő az intézményben, a társadalomban, az emberben, miután a
lebontás lezabálta a holtat, megmarad a világnak ez a fajtája! Igyekezzetek
Élőnek mutatkozni, Élőnek bizonyulni! Növeljétek magatokban az Életet,
Világosságot, bölcsességet, szeretetet, hogy a Való családjába tartozzatok, és
ne a káprázathoz! Legyetek barátokká! A családságban is, a házasságban is, a
nemzetek között is, lények között is a barátság a legnagyobb nagyság és legjobb
jóság.
Tekintsetek a kinti, tarthatatlan
helyzetre! Amikor két vagy több legyőzhetetlen erő harcol, egyik sem győzhet,
csak ezer évekig tombol és maga körül mindent összetör! Ha két vagy több
ugyanolyan legyőzhetetlen erő összecsap, nem veszít majd egyik sem, és a
tombolás nem marad abba. Mi vethet véget mégis ennek a tombolásnak? A
bölcsesség, a szeretet.
Az elme szerelmében minden felég és
elpusztul. A szív szerelmében mi égünk el, de élet fogan. A lélek
szerelmetességében csak a bennünk lévő holt anyag ég el, és végül csak a „tiszta
arany" marad.
Nemes küzdelemtől az ellenfél baráttá
válik, míg elődomborodik valódi arcunk. Nemes szerelemtől minden fölösleg kiég
belőlünk, míg csak a „valódi arany" marad végül. A lélek hosszán az
agyból, elméből, adat-kavalkád tébolyból a szívbe, és a szívből a lélekbe
emelkedünk. A fényből, sötétségből Világosság teljesedik; a lét holt anyagából
Élő. A létből Élet lesz.
Szellemítsétek, lelkesítsétek át a
magatok halott anyagát és a holt anyagot! Minősítsétek eggyé az elemeket
magatokban! Emeljétek magatokban aranyközépbe a végleteket, látszólagos
ellentéteket! A méltatlanságot váltsátok méltósággá, a vétkeket erénnyé! A
háborúságot változtassátok nemes küzdelemmé!
Mi is a nemes küzdelem? A próbatételek
kiállása is nemes küzdelem. Tiszteljük az ellenfelet, megtartjuk méltóságát és
a magunk méltóságát, valamint azért küzdünk, hogy a halott minőségek leváljanak,
és csakis a nagybetűvel Élő minőségek maradjanak végül. Azért küzdünk, hogy
ellenfelünket magunk fölé emeljük; bölcsességet, szeretetet ajándékozva, példát
felmutatva ellenségből baráttá változtassuk Őt. Ami kint történik, kiált, hogy
változtassátok háborúságból nemes küzdelemmé! Ha nem teszitek meg, nem lesz semmi,
ami megmaradhatna.
Ne feledjétek, csak az rabszolga, aki
nem önszántából, szeretetből, hittel szolgálja az Életet! Csak az rabszolga,
aki a rothadást, a holt anyagot szolgálja; ám aki az Életet, Világosságot
segíti szeretettel, bölcsességgel, gondoskodással, önnön szíve szava által,
még, ha rabszolgának is neveznék, akkor sem lenne az! Aki maga szolgál,
szeretettel, ha ugyanúgy is néz ki, mint a rabszolgák, mégis az Ég családjának
tagja. Nem rabszolga, hanem a rabszolgaság feloldója; a rabszolgák reménysége!
Tartsatok ki az utolsó utáni szent
pillanatig is! Maradjatok örökkévalók minden percben! A pillanat nem létezik;
csakis az örök, végtelen jelen. Fájni is fog, de nem vagytok egyedül. Sosem
vagytok egyedül.
Ha
mindezeket a legelejétől átbeszélitek és megértitek, megtudhatjátok, hogyan van
ez a külső égen; de az csupán a fele! Amit igazán keresünk, az a benső Égben
van. A fentieket is ott keressétek! Ez mindenkinek a saját útja, a saját
feladata! Nem valósíthatja meg senki a másik helyett! Emelkedjetek a bölcsesség
által a szeretetbe, a szeretet általi gondoskodásba! Emelkedjetek fel az
önmegváltásba, majd a kegyelem általi megváltottságban, megeső szívvel adjátok
magatokat a Nagy megváltáshoz! Szerelmetességben próbált emberek lesztek!
Tűzben próbált arany lesztek! Az elemeket magatokban egyesítve, Nappá gyúlt
Jupiter lesztek! Egy Nap az Égen, egy Nap a szívben! Ahol ez a kettő Nap Egy,
ott érnek véget az idők, és ott válnak Örökkévalósággá.
Íme,
beszéltem. Hiszek bennetek! Szeretlek benneteket!
Ti jöttök.
---------------------------------------------
„Elmondom,
mert nincs itt más, hanem Méhdi van itt. Kívántam, hogy más legyen itt, aki
nálam jobb ember, és szebben, jobban mondhatja, de nem jött, és csak én
vagyok! Kívánom, hogy jöjjön ilyen ember, de amíg nem jön, én vállalom,
hogy elmondom."
A bejegyzéseket Török-Zselenszky Tamás írta. Idézni csak a szerzőre és a forrásra hivatkozva szabad. Köszönjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése