[...]
ha valakinek Lilith nem a zsidó hagyományból ismert, akkor egészen mást jelent neki...
a zsidó hagyományban Ő az Éva előtti, elsőelső NŐ... aki "nem sikerült", mert nem fogadott szót, hanem saját életet élt....
aztán, mivel Jehova bántotta ezért, Ő megsértődött, és azóta is lecsapja a rendes nők kezéről a férfiakat, és megöli a kisdedeket.
a gyermekágyi lázat, ilyeneket is rávarrták...
ezzel szemben, egy a zsidókénál ezer évekkel ősibb hagyományban Lilith nem ilyen...
Tudni kell, hogy az almafás történetet - édenes, ádámévás a kígyóval - ismét a zsidó hagyományból ismerjük leginkább...
az eredeti, régebbi sztori arról szólt, hogy Isten megnyilvánult az elsődleges teremtettjében... a legelső teremtettben... Barbelo-ban... (androgün) majd lett Sophia, Sophia lélekrészéből jutott Jaldabaoth-nak, (oroszlán fej, kígyó test... stb.) és Isten (nem JHVH) megbánta az egészet mert J. már nem sikerült.
Itt jön a csavar a zsidó verzióhoz képest. (5-6000 évvel korábbi)!
Szóval Jaldabaoth nem sikerült.
Sabaoth Barbelo közvetlenül az Egyből lett/vett... Sophia S.B.-ből lett, Jaldabaoth már S.-ből ... és így tovább...
és "Isten látá, hogy ez" minél közvetettebben megy, annál tökéletlenebb lesz...
a teremtettek teremtette teremtettek nem olyan tökéletesek, mint a belőle közvetlenül lettek. ééééértöd?
Ádám úgy lett, hogy Egy > Barbelo > Sophia > Jaldabaoth... aztán Isten látá, hogy inkább közvetlenül kéne mindenkinek belőle teremnie... ééééééééééééééééééééééés > visszalélegezte Jaldabaoth-ból a Sophiából származó Isteni, lélekszikráját, és teremtette Ádámot, akibe belefújta azt.
Ergo: Adamu lelke 1. Istenből származott el Sophiába, onnan el lett osztva Jaldabaoth-ba... és Tőle vissza lett véve, és inkább Adamunak adva.
A terv az volt, hogy míg addig a teremtődés csatárlánc volt, de nem sikerült, onnantól, Adamutól visszatért az Egy-ből közvetlenül teremtődéshez.
Jaldabaoth azonban bepipult, mert Isteni része, amelyet Sophiától vett el, már nem volt benne... (ki-ki átgondolhatja, hogy akkor i maradt) éééééééééés Ő lett az első éhes, szomjas, és minden feketelyuk dolog első otthona... és oppozícióba állt a teremtésben mindennel, ami Istenből közvetlenül származik el.
Töhátttthhh:
ha ezt a sztorit vesszük, akko Jaldabaoth = JHVH, aki felbőszült, oppozícióba állt, és készített egy börtönkertet, szörnyekkel őriztetve, amelyben elszeparálta Adamu-t... és fogva tartotta... hogy elválassza a valódi Egy-től.
Ez volt Éden.
Na most:)))
Ádám még Istenből vot, de Jaldabaoth elhatározta, hogy bizonyít, és saját teremtést visz végbe, ami "meglátjátok, hogy sokkal jobb lesz, mint az eredeti!"
kitalálta, hogyan is mehetne ez arra felé:)... és azóta tart a próbálkozás.
A fáma szerint - nem én mondom, hanem ez egy történet - Lilith volt az első próbálkozása, de túl jól sikerült... úgy értve, hogy Sophia isteni lélekszikrája túl szabadossá tette J. terveihez képest.... túl sok került bele az isteniből, és nem fogadott szót... nem volt elég buta, vagy kezelhető, vagy szófogadó... és ki is szökkent a hatásköréből...
Ekkor folytatta J. a próbálkozást, és itt jött a genetika... az oldalborda, meg Éva, meg minden...
Na, de van itt még valami: a kígyó!!!!!!
Ha ezt vesszük igaznak, akkor megváltozik, kérem, a kígyónak az előjele... tehátthhhhh...
Eszerint a történet szerint Barbelo-Mihály-Jézus:)... vagy bárhogy nevezzük... fogja magát, és belóg a börtönkertbe Adamu-ért, és Éváért... és megpróbálja megmenteni őket. szellemi táplálékot kínál, bölcsességet (tudás-nemtudás) ébredést, eszmélést akar juttatni szegény raboknak. Kígyó képében bejut, megpróbálja, amit lehet, és nem igazán jár sikerrel.
Barbelo azóta is próbálkozik... kígyó, meg sólyom, meg ember is volt már többször is... és megpróbál eszmélésre, bölcsességre segíteni minket itt, az Édenben... de nem jön neki össze...
J. börtöne frankón üzemel... a tompaság szuperül fennáll... J. dagonyázhat az Eredettől különálló teremtésében.
a történetet nem én mondom, csak elmeséltem... sok ezer évvel régebbi az ószövetséginél.
házi feladat átgondolni, ha kinéznek a társadalom működésére, az emberiség, állat-, növényvilág helyzetére, melyik történet illik inkább arra, amit látnak...
ha az imént leírt illene, akkor melyik szereplő negatív, és melyik pozitív?:)
nem mondom, hogy így volt.... csak elmeséltem, hogy van ilyen történet is.
amit muszáj még ide írnom:
mindegy melyik sztori igaz. nem az a lényeg! a lényeg az, hogy mindannyiunkban - akárhányadlagos közvetetten teremtettek is legyünk - a legeslegelső Egy-ből van a lélek, és az Élet, a Világosság!
Ha ez van Édenben, a testben, a tompaságban bebörtönözve, ki is lehet szabadítani.
A börtönben létező isteni lelkek felszabadításának tükrében, érdekesen alakulhat a szereplők megítélése.
nnna, ennyit reggelire...
A múlt olyan, amilyennek látni tudjuk.. Az elménk tébolya.
A valóság az elmén túl, a lélekben lelhető fel.
mondok valami érdekes összefüggést:
Hitlert, és Hamvast ugyanazok a körülmények termelték ki. Első VH. szenvedés, trauma, csalódás... zakkantság.
az egyik Hitlerré lett, a másik Bélává.
nem érdekes?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése