[...]
A kormányt már hiába döntenék meg szavazással... Mert beette magát a sakkfiguráival minden létfontosságú szervbe...
Bebetonozta magát... ha le is szavazzák, akkor is az ő emberei lesznek mindenütt... a mutyis lekenyerezettei megrekesztik az erő áramlását...
--- Minél bebetonozottabb valami, annál biztosabb, hogy fel fogják robbantani...
Azt hiszik, a bebetonozás hosszú életet biztosít; pedig, a sors maguk ellen kihívása... És nem hosszú életet jelent, hanem csúnya véget...
A lágy dolgok győznek...
A vas lehet, hogy erősebb, mint a bambusz.... de a bambusz hajlik... a vas törik...
A másik, legnagyobb baj az, hogy nincsen alternatíva...
Nincsen senki, akire le lehetne váltani... gyengék, tehetetlenek, buták...
A rájuk hagyott tennivalókkal nem bírnának...
Míg a mostaniak legalább azt átlátják, hogy milyen krátert tömködnek be, és honnan veszik hozzá el az életet.... a következős még ezt sem látnák...
Ergo, nem elég kormányt cserélni, mert akkor összeroskad az ország... hanem rendszert kell... rendet kell... felfogást, világnézetet, hozzáállást.
Az emberek azt gondolják, hogy csakis a mostani kormány védheti meg az országot a támadásoktól, az összeomlástól...
Ezek a gyermekek maguk sem tudják, miért jöttek, mert a vallásuk nem engedi bevallani, hogy anyai szeretetért jöttek... mert a képmutatásuk akkor sem engedte őket gyereknek lenni, és most sem engedi.
Nem volt nagyanyjuk, anyjuk... lelkiekben... és ezért bánnak így a nőkkel, Európával...
Legbelül anyára vágynak... nagyanyára... lélekre... lelkiségre... élő értékrendre... és nem a halál általira...
A bennük élő Élet, életet akar...
De az urak nem látják a lelket... és nem hallják, hogy csak a halál akar halált... de az élet Életet akar....
Akik Életért jönnek, de nem kapnak, ölni fognak.
Akik nagyanyákért, anyákért jönnek, de szajhákat kapnak, azok erőszakolni, és gyilkolni fognak...
Olyan ez, mint amikor egy rögbicsapat romantikus filmet kezd el nézni...
Mindenki kemény, és durva kell legyen, mert a meccseket úgy nyerhetik meg...
Mindegyik könnyezni kezd, és bensőjében arra vágyódik, hogy vele is az lehessen, ami a film szerelmes szereplőivel...
És, ha a kapitányuk nem kezd el legyinteni, hülyeségezni, visszakeményedni, bagatellizálni, gúnyolódni, akkor a végére egész frankó, feloldozó revelációban részesülhetnének... de a kapitány elkezdi...
A csapat többi tagja is utánozza, mert muszáj tartani magunkat, mert vagánykodni kell, különben gyengének tartanak majd... és kiközösítenek... kicsapnak a csapatból...
És a szabályzat is megmondja, hogy...
Ha jönne egy nagy tanító, aki a valót tanítaná nekik... nem hallanák meg, mert ők nem a valót akarják meghallani, és meglátni, hanem a saját torz képükre illő tanító, torz tanait akarják önigazolásra használni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése