2021. január 9., szombat

Tisztaság

 

[...]

XY
- Mi az elképzelésük a tisztaságról; mit kell egy emberi lénynek tennie, nem tennie ahhoz, hogy tisztának érezhesse magát?
Kell-e közös kiindulópont arra, hogy mi a tisztaság? kell-e közös megérkezési pont? szavakba önthető-e?
ha szavakba önthető, vagy megközelíthető, ezen szavak kognitív térképeinek sokféleségében kell-e törekedni a legkissebb közös többszörösre? elérhető-e ez a legkisebb közös többszörös? vagy esetleg a legnagyobb közös osztó?
mi az ami leginkább ebben megosztó?
engem oszt-e meg magammal, vagy minket egymással? vagy mindkettő? vagy egyik sem? vagy valami, amire eddig nem is gondoltunk?
gondolható-e a tisztaság?
lehet-e tiszta a gondolat?
és a gondolhatóság?
és a tisztaság gondolata?
ez már a meta metája?
mi az ami koszos? a kosz nem egy emberi fogalom?
a természetben a kosz nem valami olyan, aminek nem ott van a helye, ahol éppen van?
ezért az a bizonyos helyi ökoszisztéma "kidobja" magából, de van más hely, ahol az a "kosz" már nem kosz, mert ott a helye...
van-e olyan, aminek sehol sincs helye? az lenne az abszolút kosz?
ha nincs helye, lesz-e helye? a változatosodás során kialakulhat-e olyan ökoszisztéma, ahol az aminek abszolút nincs helye, helye lesz?
mi az, hogy "nincs helye"?

én
- A valódiról érdeklődnék... persze ahhoz érdemes tudni, melyik nem az.
Vajon aki már tudja, hogy nála melyik nem valódi, az már tiszta?
Tudni, hogy nem az, már fél tisztaság.
Tudni, hogy nem az, csak fél tisztaság.
Ismertem egy embert, és persze viccből, de sokszor mondogatta: "minek fürödjek; a tisztaság csak fél egészség, a kosz, meg, melegít..."
A gnózis a megismerés alapú beavatottság...
több, mint elég... már a hit is "hegyeket mozgathat meg"...
csaaak, nem biztos, hogy meg kell mozgatni azokat a hegyeket...
és ez is része a kérdésnek.
Wei-wu-wei... ?
Ha Isten halott, nincs bűn sem, akkor mindent lehet... és semmi sem koszol be, csak ami a lelkiismeretet fojtogatja...
ha nincs lelkiismeret sem, akkor mindenki tiszta; még a kínzó gyilkosok is...
aki jól akar aludni, és mélyeket lélegezni... ajánlom, hogy legyen materialista... vagy ha nem tud az lenni, akkor legyen tiszta...
ha materialistaként sem tudna aludni, marad a tisztaság...
ezért érdemes tudni, mi a tisztaság...
Aki nem érzi a koszt, nem érzi a tisztaságot? kosz kell, hogy legyen tisztaság?

Bizony, van olyan tisztaság, ami abszolút...
nem egy érzés... , hogy kosz kelljen ahhoz, hogy legyen...
az ember nem kitalálja... hanem rátalál...
ha az ember nem tud róla, akkor is van....

Egy darabig kényelmesebb nem tudni róla, aztán nem venni róla tudomást...
aztán, már abba is elfáradunk...
ekkor nem marad majd más, mint kideríteni, mi ez... és hogyan találkozhatunk.

Közönyből lesz félelem, félelemből vallás, vallásból hit, hitből ismeret, ismeretből tudás, tudásból megélés, megélésből bölcsesség, bölcsességből azonosság, azonosságból Egy...

ha nem keresik, akkor is van...
nem bizonyítható, nem ragadható meg, mert olyan finomságú, rezzenetlen, hogy az érzékszervekkel nem érzékelhető...
minden mélyén ez él...
elmében nem található... csak a lélek legbensejében...
üressége nem semmi, hanem mindenség...
belőle származik a sokadalom... az is, ami nem tudja ezt...
újra tudhatja mindezt....
a gondolat kevés hozzá... a nem gondolás is kevés hozzá...
a költészet-állapot rácsodálkozó, gyermeki, szerető örömében juthatunk el a "küszöbéhez"...
nem a szemeinkkel látható, de aki a lelkével látja, a szemével is világolja...
aki nem vesz el semmiből azzal sem, hogy hozzáad, minden saját világosságát láthatja....

igényt szül az ismeret...
ha nincs ismeret, vajon van-e igény...
óvok az ismerettől mindenkit, aki nyugalmat akar a szarmocsárban... mert az ismeret tudást hoz, a tudás bölcsességet, és aki bölcs, annak nincsen többé nyugalma... mert megeső szívvel együtt érez...

akik mégis bölcsességért járulnak, szenvedni fognak, ha csak a híd feléig mennek. Csak, akik átmennek, egészen, azok nem szenvednek.

Mindazok, akik áthaladtak a hídon, és teljesek, megeső szívvel a keresőkért nyúlnak, és feltesznek két kérdést. Ki vagy? Mit akarsz?

XY
- Lassan megírjuk a Tao Te King-et csak pepitában ;-)

én
- Mindenki megírhatná pepitában. Mindenkinek meg kellene írnia a sajátját. Akik a valóságot találják, mind ugyanarról írnának. Akik visszatértek a halálból, és a mennyországot látták, mind ugyanarról beszéltek. Akik a poklot látták, mindannyian másról beszéltek. Íme, egyik kulcs a kezeikben.

YX
- Amúgy kérdést tettél fel amott,ha megcsinálsz minden nap minden amit elterveztél, tettél jót magadért,vagy egy jó szót másokért és jól tudsz aludni aznap,akkor az a tisztaság,csak az a baj,hogy minden nap így kéne ennek lenni. én sokszor alszom szarul,tehát nincs meg az a tiszta a lelkiismeretem érzés. lehet,hogy vissza kéne menni a 10 parancsolathoz

én igy látom
na csóóók

hát hogy jönnék én ahhoz,hogy osszam az észt,mikor gyarló buta,hibát-hibára halmozó senki vagyok
biztos,hogy régen nem véletlenül volt a 10 parancsolat, csak azok vesztek ki,akik úgy élnek, és nincs,aki példát mutasson, akikre felnézhetnénk mi a legnagyobb bűnösök.

XY
- Tisztàtalankènt mondom, a megtisztulàst a polaritàs sùlypontjàban feltètelezem. Aranyközèp.

én
- Az aranyközép nem egy hely,
a rakkkenrolll nem egy tánc.

XY
- ''Testünk a Bodhi fához hasonlitható,
szellemünk viszont ragyogó tükörhöz hasonlatos,
óráról-órára gondosan törölgessük a rárakódott port
ne engedjünk tisztátalanságot rárakódni!'' ...

én
- "Nincs bodhi fa :) nincs tükör, nincs por... nincs tisztátalanság..." VI. Pátriarcha szútrája - a villanásszerű megvilágosodásról.
"Seperj, seperj szerelmed ajtaja előtt; csak úgy lehet a tiéd!" Szufi mondás

YX
- Relativ. A saját lelkiismeret és fejlettség a mérce. Épp most cselekedett velem valaki valami nem túl jót. De nem haragszom rá, mert lehet, hogy önmagához képest jót cselekedett és ezt a lelkiismerete is így mérlegeli. És akkor Hozzá képest ez tényleg egy jó tett volt. Relatív.

én
- Az Abszolútum a mérce... a többi az attól való távolság:)
a többi a relatív...

YX
- De míg nem vagyok az abszolútoumban, addig nem mérhetek vele, mert nem vagyok az abszuolútomban.

- Mondjam tovább? :)

Azért a sok szó, hogy egyszer elmaradhasson.

a dolgok egymáshoz mérése, aztán a dolgok Abszolútumhoz mérése után már nem fogunk mérni... hanem vele teljesek leszünk...

a mérték fontos; hála érte...
a teljesség adja... a részlet fogadja...
amit nem Hozzá mérünk, azt nem ismerhetjük meg lélekkel, csak elmével...
amit nem a lélek ismer fel újra, azt nem ismerte fel semmi, és senki...
amit nem a szív hódított meg, amit nem szeretet hódított meg, aminek nem a szívét hódították meg, az nincsen meghódítva...
ami nem saját akaratából szelídül meg, az nincs megszelídítve....
ami a teljesből a mértékbe kihullott, az mértékekkel találhat vissza oda, ahol kihullott... de vissza csupán a mértékek teljesség minősülésében minősülhet...

mondhatnánk tovább...
de, azért a sok szó, hogy egyszer elmaradhasson...

a költészet nem rím, és nem sorok...
a költészet a költő... és Ő sem tévedőként, és verselőként, hanem a teljes jelentésként... az abszolút versként... mellyel szavak nélkül Egy.

Az abszolút a változatlan...
ami pedig változó, az változó... és a változás változás:)...
az Abszolútum, vagy Információ, vagy Primordiális Logosz, vagy Egy, vagy Isten... örök, végtelen, teljes, abszolútum, világosság, és Élet... és élő, és Él... és ez a neve is, a minősége is, a tulajdonsága is. Teljes... állandó.
a változás az nem abszolút, hanem biztos:)... de az is csak addig biztos, amíg van, ami változzék.

Nincsenek megjegyzések: