Világokkal

 

[...]

XY
- Ugyan miért nem tehetné meg azt Európa, hogy a menekülteknek egyszerűen felépíti a hazáját? Megtehetnék, de nem fogják...ahogy megmenthetnék az éhező gyerekeket is, akik már felállni sem tudnak. Hazudnak, hogy megmaradjon ez az ocsmányság. Lehetne még sorolni, de én inkább azt kérdezném, hogy mikor lesz már ennek vége, meddig tudják még így húzni?

Méhdi
- A globális politika a téma; nem csak a hazai. Ne kezdjen el fideszezni itt senki!
A bolygót feláldozzák a szavazatszerzés oltárán.
Ha angyalok, ha ördögök, ha ufók szállnának le, ők akkor is úgy helyezkednének, hogy az szavazatszerzésnek jó legyen. Nem az igazságot, vagy az ésszerűséget, vagy a jóságot nézik, hanem azt, hogy milyen pózokkal, milyen névleges, üres, hazug, de tetszetős, és népszerű megnyilvánulásokkal tudnak szavazókat szerezni.
Nem azért, mert a szavazás tiszta, hanem, hogy ki ne derüljön, hogy nem az. Kell a látszat embermennyiség, hogy hihető legyen a "győzelem". Kell a légkör, a hangulat, hogy mindenki elhiggye, hogy ez számít, és így frankó.
A Földön, azok a kormányok, politikusok mondhatók sikeresnek, akik pont kifogják az olyan történelmi helyzeteket, amikor a szavazatszerzéskor épp egybeesik a nép véleménye az Ő érdekeikkel.
Ezt vagy előidézik, vagy mázlistaként megérik.

Attól még csalók, hazugok, színészek, népnyomorítók, és készakarva ártók, mert fenntartanak egy olyan rendszert, amely direkt szegényeket, betegeket termel, hogy a másik résznek előnyöket juttasson.
Tudatosan nem engedi a világot jobbá válni, mert a tervei, érdekei ezt a helyzetet követelik meg.
Árulásáért kapja a jutalmát.
Működése eredménye egy sivatag bolygó lesz, szeméthegyekkel.

Most pedig az itthoni helyzetről.
Az október 2-ai szavazás fontos. Lenne. Lehet nemmel is, igennel is szavazni. Már el van adva, és ne higgyék, hogy abba az irányba, amire számítanak! :)
Utána fejtegethetik majd, hogy a ló lépések, és azok ellentéte, és még a reciproka mínusz egy... hogyan is jött ki a háttéralkuk, és fortélyok forgatagában.

Szavazatszerzés, és mosom kezeimet... és a világ ugyanúgy romba dől majd... a lényeg, hogy ne látszódjon, hogy miattuk.

Pápák, elnökök, királyok képtelenek gondolkodni? Nincs szavuk? Nem tudják megfogalmazni egyik országban sem a lényeget? Önök szerint olyan buták az emberek, hogy 7,1 milliárdból egy sincs, aki el tudná mondani, ki tudná fejezni, hogy mire lenne szükség?
Kizárt. Itt nem butaságról van szó, itt ez a koncepció.

Az ország érdeke, hogy őshagyományához, őseihez, az Éghez, a jövő nemzedékeihez hű legyen... megőrizze mindazt, amit rá hagytak, és amit Ő fog a következőkre hagyni.
Ennek a hagyománynak azonban része az emberség, a felebaráti szeretet is.
Ha akadna egy valódi ember, aki plakátokat fogalmazna, azt tudatná a világgal - a menekülőkkel is - ami a szívben, de az agyban is van, ami egyszerre hadvezér, és szent, ami ugyanúgy befogad, mint ahogyan vigyáz az örökségre.
Nem az embert rekesztené ki a kegyelemből, csak a hülyeségét.
Azt mondaná, itthon vagyunk, a rászoruló embert a szeretet szerint befogadjuk. Azonban, nem fogadjuk be a benne lévő gyűlöletet, gyilkos szándékot, klinikai eset téveszmésséget, embertelenséget, ártani akarást, kihasználni akarást, felsőbbrendűségi képzelgéseket, létrontó élősdi hozzáállást. Szívesen fogadjuk a bajban lévő emberi lényeket, de a határon le kell tenniük, ki kell rakniuk magukból az életellenes minőséget, a lenéző, utálkozó, ölni, erőszakolni akaró részüket.
Ha letették, ott hagyták, akkor az ember bejöhet, és az emberrel törődünk, és az embernek segítséget nyújtunk, és az ember itt átvészelheti a nehéz időket, aztán amikor az idők újra jobbra fordulnak, az ember elköszönhet, és haza mehet az Ő otthonába ismét.
Ha az ember nem tudja letenni a gyilkos, erőszakos, ártó, élősdi habitusát, szándékát, létprogramját, akkor nem jöhet be. Csak az ember jöhet be, a démonnak kint kell maradnia.
Ha az embernek nem a vallása a gyilkos program, akkor a vallása is bejöhet. Ám, ha kiderül, hogy a vallása a gyilkos program, akkor vagy leveti a vallását, ha be akar jönni az otthonunkba, vagy, ha nem veti le azt, akkor az ember is kinn marad. Aki ragaszkodik a gyilkos szándékához, erőszakoló ösztönéhez, vállalja döntését, és választott sorsát!

Legvégül egy emberiség leszünk, nem fog számítani, hogyan érünk a célba, csak az, hogy végre együtt leszünk.
Legvégül, nem a különbségek számítanak majd, hanem mindaz, ami közös bennünk.
Nem területekért kell küzdenünk - bár őseink az életüket adták a területekért, és ezt feltétel nélkül tiszteletben kell tartanunk. Nem földdarabokért hadonászunk, hanem egy olyan élettérért, amely temploma, átörökítő helye lehet a világosság, élet, szeretet, bölcsesség hagyományának. Ez a hagyományozó, felmutató, örökítő helyőrség azért kell fennmaradjon a világ élősdi forgatagában, mert az emberiségnek az általa örökített, védelmezett hagyomány az egyetlen esélye a túlélésre, és az emelkedésre.
Legvégül, amikor az abszolút jóság lesz hatalmon, már nem lesznek fontosak az országok; ám, amíg életellenes, érdek, vágy, félelem alapú hatalom van a bolygón, addig ez a helyőrség az egyetlen mentsvára, múzeuma, könyvtára, körtemploma az emberi nemnek, amelyben az "ellenméreg" még megtalálható, elkészíthető. Ezért kell megvédenünk, és ezért védték meg a nagytiszteletű őseink is.
Nem négyzetkilométerekért küzdünk, hanem ezért. Nem embereket tartunk távol e helyőrségtől, hanem a hülyeséget.
Ha az ember elhagyja hülyeségét, vendégül látjuk, és a vendégség után haza térhet.
Ha egyszer majd a jóság, világosság, bölcsesség, szeretet, és gondoskodás lesz hatalmon a bolygón, nem lesz szükség országhatárokra.
Amíg viszont, az érdek, félelem, vágy, ártó szándék, és élősködés kormányoz, mint manapság, addig őseink munkáját folytatva, áldozatukért a tiszteletet ezzel leróva, a jövő nemzedékekért érzett felelősséggel, a fentebb leírtakat alkalmazzuk.

Erőtökben legyetek kegyesek, ne gyengeségetekben!

Részemről megtiszteltetésnek élem meg, hogy magyar lehetek, költő lehetek, és részese lehetek a kegynek, és a feladatnak.
Lélekben, rajzolok a "templom" köré egy fehér kört, és mosolyogni fogok. Mosolyogni fogok, és örökíteni... magamban, a műveimben, a barátaimban... és, ha úgy hozza a sors, az emberekben is, akik a küszöbön letették az ellenségrészüket, és világosságért léptek a körbe.
Íme, beszéltem. :)

XXY
- Maradjunk annyiban, hogY ezt egy pont olyan ember mondta, aki viszket attól, hogY a Fidesz van hatalmon. Én specko, leszarom a politizálást, de az én olvasatomban az jön le, hogy a libsi bácsinak fáj, hogy pont az a Fidesz menti meg a segge lyukát a kecskebaszó szarházi, nomád geciktől, akiket zsigerből utál. Szar neki...

YX
- Szerintem olvasd el még egyszer, mert félreértetted. Van benne szó az ország védelméről is, a felelősségünkről az örökségünk és az őseink és most itt élők iránt. Egyszerre van benne szó a mai állapotokról, viszonyulásról és arról ahová érdemes lenne tartanunk, emelkednünk. Nem(csak) a Fidesszel van a probléma és nem is libsikkel...nem is a jobbal és nem is ballal. Az egész rendszer rossz, és tragédiába vezeti/vezette a világot, ezért meg kell próbálnunk máshogy gondolkodni dolgokról és nem úgy, ahogy azt eddig tanultuk. láttuk, sugallták. Kritikusnak kell lenni önmagunkkal és világgal szemben is, ugyanakkor bele kell élni magunkat mások helyzetébe...mindezt azért, hogy sok oldalról, sok színben, de leginkább emberségesen lássuk a történéseket, a világot és magunkat is emberségessé formáljuk.
Ez az írás is, egy ilyen sok szintű történet.

XYY
- Nem lehet lerakni amíg a határokon belül meg nem valósul... ha megvalósul megvan az éra amivel ezt mondhatjuk de amíg nem raktuk le egyenként egyénenként. Remélem eljön az idő amikor hiteles lesz az írás az írója az és sokan a határokon belül de amíg mindannyian alá nem támasztjuk addig tört tükör. Mi nem vagyunk rá készen hogy befogadjunk egy másik kultúrkörből jött népet. Xxy, lehet hogy leszarod de politikában gondolkodsz...
szerintem vannak csak nagyobb a szembeszél és távolabb vagyunk ezért nehezebb észrevenni s ha az ember nekiveselkedik hogy lásson először mérges lesz majd elszomorodik ezért két lehetősége marad úszik szemben szomorúan vagy leszarja s könnyeden eszik jókat szereti a maga körül lévőket s leéli az életet... Én elszomorodtam mindkét esetben a piros kapszula hibás mert nem vitt végig a kékről meg tudom hogy kék tanulom az egyetemet egyelőre azt hogy hogyan tudok kis dolgokat megtenni ami a való szerint jó nemcsak szerintem... Még nem tudom hogyan jutunk és milyen az amikor az aranykor tudatos tud ma nagyon nehéz is lenni érdekes azt a harmóniát tanulni hogy a benned egységes őserőt hogyan hangoljam össze a jelen körülményekkel s direkt keverem a személyeket mert az erő ugyanaz a megoldások a feloldások egyéniek... A látszat azt mutatja hogy minden elanyagiasodik de már az igényt is nagyon jó érezni hogy egyáltalán beszélünk róla és mégsem megyünk fejjel a falnak...

Méhdi
- Ha van egy perce, válaszolok a megszólítására. Bár, gondolom, nem akarja hallani, amit mondok, mert, ha akarná, már az eddigiekből is meghallotta volna. Tiszteletem jeléül azért elmondom, mert reménykedem, hogy a keserűsége, haragja elmúlik, és mondjuk pálinkázunk egyet, aztán közben mindketten jól kibeszéljük a gondolatainkat.
Mondataim egy embernek válaszok, az egész kontinenshez is szólhatnának, de csak azok fogják megérteni őket, akik maguk is segíteni akarnak a világon. Akik nem ilyenek, azok vannak ellenérzéssel, és azok szólnak hozzá gyűlölettel, és lenézéssel. Aki segíteni akar a világon, minden lehetőséget megvizsgál, és felhasznál, ami csak elé tárul, és nem pocskondiáz senkit amiatt, amit nem ért. Ha értené, nem tenné.
Első válaszom, hogy a libsi szó használata több évtizedes idomítás eredménye. Azok alkalmazzák, akik nem látnak több árnyalatot, csak azt a kettőt, amit betanítottak nekik. Pedig a magas intelligencia jele lehet, ha az ember csak irányadónak veszi a betanítást, de a maga erejéből a dolgok mélyére is benéz, és megkeresi, feltárja azok árnyalatainak széles skáláját is.
Nem vagyok liberális. A fentebbi, előbbi teljes mondanivalóm a Haza megvédéséről szól.
A mondandóm az ősök tiszteletéről is beszél, és mindarról, mit nem tesznek Európa vezetői, és mit nem látnak, fogalmaznak meg, és tesznek Európa polgárai.
Vicces, és elszomorító, hogy keresztény Magyarországról papolnak, és milliárdokat tömnek az egyházakba, miközben az alapvető emberség, emberiesség látszatára sem törekednek, és a Krisztusi alapelveket szájba fossák. Alakoskodás folyik, és közben minden összeomlik.
Továbbá: nem zavar a Fidesz. Egészen egyszerűen minden párt zavar. A rendszer zavar. Nem lenne elég kormányt váltani, de még rendszert sem lenne elég! Benső világot kell váltani, hogy az a világ idekint megnyilvánulhasson. Amíg csak pártoskodnak, meg szavazgatnak, meg felelősség-átruháznak, mutogatnak, libsiznek, náciznak, zsidóznak, nomádoznak, addig Önök mögött a világ vérét szépen felszívják, és az egészet romba döntik. Könnyű nekik. Utálatos kő a szakmájuk. Vállalták. Azért kapják a pénzt, h. bevállalják a leköpködést. Semmit sem tesznek. Színészek, akik eljátsszák a helyetted cselekvő, a felelősséget helyetted vállaló szerepét, h. Te ne tégy semmit, hogy ne azzal foglalkozz, amiért valójában a bolygóra születtél, hanem hülyeségekkel! Amikor pedig utálod őket, megnyugszol, h. ők voltak a hibásak, nem Te. Közben, e játszma hátterében kirámolják a bolygót. Téged meg, feltartanak, nehogy azt valósítsd, amiért valójában jöttél. Függésben is tartanak, mérgeznek is. A pokolnak tenyésztenek Téged.
Nem politizáltam soha, mert nincs értelme. Párt-, politika-, vallás-független vagyok. Egyszerű gondolkodó, és látó ember.
Aki egy kicsit is éleslátó, tudja, hogy nem a politika tudná megoldani a bolygó bajait. A politika vonatkoztatási rendszerén, lehetőségein, keretein belül az emberiség problémái nem megoldhatók. Nem vagyok azzal a váddal illethető, hogy Fidesz, Mszp, vagy, mit tudom én milyen párti, vagy ellenes vagyok. Én teljesen más vonatkoztatási rendszerben élek. Bennem nincsenek ilyenek. Nincsenek pártok, rendszerek, és teljesen más az értékrend. Bölcsesség, világosság, élet, szeretet, és gondoskodás van csak. Sétálhatnék egész nap, és nem érdekelne ez a cirkusz. Csak azért mondtam el egyáltalán, amit mondtam, mert kérdeztek róla. Hazudni pedig nem hazudok, amíg mondom. Legfeljebb nem mondok el mindent, nehogy ölni akarjanak, vagy meghalni.
A következő felvetésére a válaszom, hogy nem utálom a menedékkérőket. Zsigerből sem, meg sehogy sem. Ha visszaemlékszik mindenre, amit korábban, fentebb mondtam, eszébe juthat, hogy az emberek befogadása, de a démonok kint tartása mellett szóltam. Amit zsigerből utálok, az, hogy az emberek szenvednek, és aki tenne értük valamit, azt is bántják, valamint ami segítene rajtuk, azt sem fogadják be, hanem az idomított programot kezdik futtatni nap, mint nap. Nem azon vannak, hogy a szeretet alapelveihez hűen, bölcsességben, gondoskodva, határozott fellépéssel, tevékeny jelenléttel rendezzék, kezeljék a helyzeteket a korábban elmondottak szerint, hanem vádolnak, libsiznek, náciznak, zsidóznak, fideszeznek, gyurcsányoznak, akármiznek, és mutogatnak, és tévéznek, és vedelnek, és gyűlölködnek, és hülyét csinálnak magukból, mielőtt lefekszenek horkolni úgy, hogy csak rontottak az egészen, és nem változtattak belül sem, kívül sem semmit.

Tisztában vagyok azzal, hogy amit hallunk, azt elfeledjük, amit látunk, arra emlékszünk, és amit teszünk, abból nyerünk megértést. Tudom, hogy megszelídíteni nem lehet semmit, senkit; csakis megszelídülés lehetséges. Tudom, hogy tömegmegvilágosítás, de, még tömegmegvilágosodás sincsen; egyedül a személy akarhat megvilágosodni, és megszelídülni a világosságnak, az életnek, a szeretetnek, a bölcsességnek, a gondoskodásnak.
Ezért reménytelen érzés kizökkenni az örökből, teljesből, hogy gondoskodásból a bajaikról, a gyógyulásukért szóljunk. Miután szóltunk, ugyanebbe az Örökbe, és teljesbe vonulunk vissza. Azt kell felfogják, hogy az Önök bajai nekünk már nem bajaink; nekünk az Önök szenvedésétől szakad meg a szívünk. Önök, úgy látszik, mintha velünk perelnének, de mi tudjuk, hogy csak felénk ordítanak, de önmagukkal harcolnak.
Mi felmutattunk, és hagyományoztunk ma is, majd visszahúzódtunk. Nem azért szóltunk, hogy befejezzünk valamit, hanem csak, hogy valaki megtegye; hogy meglegyen.
A legjobbakat kívánjuk, és drukkolunk, hogy megértésre leljenek, amelyből a megeső szív szeretete, és a gondoskodás fakad!

Mi, vének, nem politizálunk; ha politizálnánk, már trónon lennénk. Akik valóban politizálhatnának, világokkal többek a politikusoknál. Akik pedig politizálnak, világokkal kevesebbek náluk.